KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/március
• Almási Miklós: Európa megszállása Filmpiac
1895–1995
• Ardai Zoltán: Bábszínház tüzes szekéren Méliès-utazások
• Dániel Ferenc: Megszállott az utolsó centig Griffith
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Frankenstein és Orpheusz Frankenstein-tanulmányok (2.)

• Karátson Gábor: Ozu esküvői A Ji King és a film
• Turcsányi Sándor: ©umava, a Paradicsom Új cseh filmek
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Keleti szél Torinói jegyzetek
KÖNYV
• Komár Erzsébet: Casanova más szemmel
• Zsugán István: A kérdező Zsugán István kötetéről
• Jancsó Miklós: Levél a frontról Zsugán Istvánnak könyve megjelenésének ürügyén

• Bakács Tibor Settenkedő: Családi vállalkozás Beszélgetés Böszörményi Zsuzsával
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Nyolcadik utas: a taxisofőr Vörös Colibri
• Bikácsy Gergely: Rókapofák és szarformancia Salo, avagy Sodoma 120 napja
• Bori Erzsébet: Észak–déli átjáró Lamerica
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jobb szépnek és gazdagnak lenni
• Harmat György: Star Trek: Nemzedékek
• Nagy Gergely: Kvíz Show
• Nánay Bence: Lopakodók
• Tamás Amaryllis: Az Árnyék
• Hungler Tímea: Only You
• Barotányi Zoltán: Reneszánsz ember
• Asbóth Emil: A nagy ugrás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A dervis lerombolja Párizst

Kapecz Zsuzsa

 

Van ebben a filmben minden, amit egy európai a keleti egzotikumok közé sorol: az iszlám építészet remekei, nyüzsgő piac, tarka szőnyegek, utcai táncosnők, szertartásos teaivás és kebabevés, fátyol mögé bújó lányok és vendégszerető férfiak. Úgy tűnik, hogy ennyi lehetőség közül a rendezők se tudtak határozottan választani; a természet kedvelőit elgyönyörködtetik a vad hegyekkel és a végtelen pipacsmezőkkel, a mesére vágyók láthatnak megnyergelhetetlen paripát és csodatevő dervist, akik pedig „olyan szerelmeset” szeretnének, figyelhetik a bájos hősnőt, sikerül-e szoknyája mellett tartania kalandvágyó vőlegényét. A bonyodalmak okozója többnyire egy lelkes francia természetbúvár, aki kaukázusi gyógynövény-leleteivel Linné babérjait kívánja megtépázni, és vendéglátója vőül kiszemelt fogadott fiában felébreszti a kíváncsiságot a tudomány, s annak bölcsője, Párizs iránt. A fiú mindenképpen menni akar, nem segíthet itt más, csak a csoda, és az természetesen nem is marad el, hiszen a karabai emberek jóindulatánál csak a találékonyságuk nagyobb.

Minden szerencsésen végződik: a francia tudós elutazik, a mohamedán vőlegény megnősül, Párizsban meg hipp-hopp kitör a forradalom. Csupán a néző kételkedik kissé ebben az azerbajdzsáni mesevilágban, úgy érzi, ő is a filmbeli bűvös ládikóba bámult: minden majdnem olyan itt, mintha igazi lenne, – de valahogy mégsem az.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/01 40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8019