KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/március
• Almási Miklós: Európa megszállása Filmpiac
1895–1995
• Ardai Zoltán: Bábszínház tüzes szekéren Méliès-utazások
• Dániel Ferenc: Megszállott az utolsó centig Griffith
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Frankenstein és Orpheusz Frankenstein-tanulmányok (2.)

• Karátson Gábor: Ozu esküvői A Ji King és a film
• Turcsányi Sándor: ©umava, a Paradicsom Új cseh filmek
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Keleti szél Torinói jegyzetek
KÖNYV
• Komár Erzsébet: Casanova más szemmel
• Zsugán István: A kérdező Zsugán István kötetéről
• Jancsó Miklós: Levél a frontról Zsugán Istvánnak könyve megjelenésének ürügyén

• Bakács Tibor Settenkedő: Családi vállalkozás Beszélgetés Böszörményi Zsuzsával
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Nyolcadik utas: a taxisofőr Vörös Colibri
• Bikácsy Gergely: Rókapofák és szarformancia Salo, avagy Sodoma 120 napja
• Bori Erzsébet: Észak–déli átjáró Lamerica
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jobb szépnek és gazdagnak lenni
• Harmat György: Star Trek: Nemzedékek
• Nagy Gergely: Kvíz Show
• Nánay Bence: Lopakodók
• Tamás Amaryllis: Az Árnyék
• Hungler Tímea: Only You
• Barotányi Zoltán: Reneszánsz ember
• Asbóth Emil: A nagy ugrás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sleepers – Pokoli lecke

Csejdy András

 

Hatvanas évek, New York, olasz szegénynegyed: négy kölyök éli vászonról ismert mindennapjait, szerény jutalom ellenében postáskodnak a helyi keresztapának, magánszorgalomból hébe-hóba rossz fát tesznek a tűzre, csajoznak, napoznak, kamaszok. A vietnami háborúból a gyászmiséket fogják fel, meg hogy a tévében középosztálybeli egyetemisták hőzöngnek, a templomi prédikációknál többet tanulnak Bobby atyától a flaszteros kosárpályán, és mivel otthonaikban macsóbunkó férfiak szíjjal tartanak rendet, inkább az utcán töltik el az időt. Aztán egy gutameleg délutánon brahiból és gondatlanságból kis híján embert ölnek, amiért, ha rettegve is, vállalniuk kell a következményt: javító-ne velő intézet, fél illetve egy év. A Törless vagy a Legyek ura azért hátborzongató, mert a bezártságban a rettenetet emberkezdemények viszik végbe. A Sleepers rehabilitációs központjában viszont a kisvagányok áldozatok: az erőszak és férfiasság jegyében az egyenrangúakkal csak-csak elboldogulnának, őreik ellen azonban védtelenek. Brutalitásból, megaláztatásból és kiszolgáltatottságból olyan csomagot kapnak ezek a gyerekek, amelyet egész életükben cipelniük kell. De a bosszúszomj makacs dolog: egy bő évtized múlva ketten közülük, csőretöltött, bőrzakós nehézfiúk, összefutnak a főgörény pederaszta kápóval, és üt és ver az igazság órája... „Missed opportunity”, hajtogatja Woody Allen az egyik klasszikusban. Elmellőzött lehetőség, kihagyott ziccer. Pedig sikerülhetett volna. Adott volt hozzá minden, álomszép költségvetés, testes irodalmi alapanyag, ritkaság számba menő sztárparádé, húsba vágó téma, emblematikus életközeg és izgalmas korszak. Csakhát Bary Levinson se nem Scorsese, se nem Coppola, de még csak nem is Ferrara. Azért Fóton vagy Tökölön levetíttetném.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/04 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1463