KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szabadesés

Takács Ferenc

A Szabadesés mindenekelőtt kaszkadőr-jutalomjáték: férfi főhőse – sárkányrepülőjével, de ha muszáj, nélküle is – időnként lélegzetállító magasságokból veti le magát. Nem csoda, hiszen filmbeli foglalkozása szerint is kaszkadőr, s testalkatát, valamint színészi munkájának nyers eszköztelenségét elnézve alighanem az életben is az. (Nincs kizárva, hogy a film legveszélyesebb jeleneteiben is maga játssza magát.)

A szabadeséshez bonyolult fordulatokkal (egytől-egyig átlátszóak) és meglepetésekkel (gépiesen kiszámítható mindegyik) izgalmasra kuszált együgyű krimi-történet társul: valami nemzetközi bérgyilkos-banda tagnyilvántartásáért folyik a harc a becsületes (azaz az Interpolnak dolgozó) Interpol-ügynökök és a becstelen (azaz a maguk szakállára ügyködő) Interpol-ügynökök között.

Harmadrészt természetfilm és idegenforgalmi reklámfilm keverékét tálalják fel nekünk: először eljutunk a szubtrópusi Afrikába, később megfordulunk egy angol krikettklubban, majd a Pireneusok vad ormait is megmásszuk. Mindezt – romantikus zenekísérettel – meglepően hatásos és szép, bár iparszerűen lélektelen operatőri munka közvetíti, s a természeti képek mellett a pirotechnika, a lövöldözéses jelenetek fényképezése is elsőrangú profi munka benyomását kelti. Spórolni a produkció a jelek szerint a színészeken spórolt, akik már külsejükkel is bántó ellentétben állnak mindeme érzékien látványos reklámfilm-varázslattal: a kaszkadőr-főhős izomzatával nagyjából rendben van minden, de fogsorán nem ártott volna némi igazítás, a fotográfus-főhősnő bőrét – aki pedig még egy líraian pornográf jelenetre is vállalkozik Afrika szívében – májfoltok pettyezik, s ügyetlenebb kameraállásokban kitetszik, hogy arcát sűrű, puha pihe borítja.

Fapados tucatmunkát láttunk, másodosztályú színészekkel, de lux vizuális kiszerelésben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=776