KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Cenzorok vagy sietős emberek?

Korompai Zsigmondné

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Kiolvastam a lap 1984. márciusi számában megjelent kritikát a jugoszláv Emir Kusturica Emlékszel Dolly Bellre? című filmjéről. A filmet nemrég meg is néztem a felújított, klubszerűen kialakított Honvéd mozi este 8 órai előadásán. Kritikusuk egy francia sztriptíztáncosnőt és az Európa éjjel című show-filmet említi írásában, ám a moziban vetített kópián nem szerepelt sem az eredeti Dolly Bell, sem a show-film. Lehet, hogy a kritikus más filmet látott, vagy ismét a gépészek tréfálták meg a gyanútlan nézőket? Csak nem erkölcseink féltése miatt nem mutatták be a „lenge, könnyű lányt”? Netán nem tetszett Dolly Bell az ügyeletes gépésznek, esetleg egyszerűen sietett?

Korompai Zsigmondné

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/06 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6393