KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A parafenomén

Tamás Amaryllis

 

A Titkos dimenziók címmel, négyrészesre tervezett film paranormál jelenségekről tudósít. Az első rész, A parafenomén a „Geller-effektusról”, a második a poltergeist-jelenségről, a harmadik és a negyedik a manilai „csodadoktorokról”, a paranormális képességek gyógyító erejéről, a hittel való pszichoterápiás gyógyításról.

A parapszichológia iránt érdeklődő kvantumfizikus, lézer- és plazmakutató, de az Amerikai Bűvészek Társaságának Okkult Jelenségeket Vizsgáló Bizottsága is egyként fürkészi, mire képes Uri Geller (apai dédapja magyar rabbi, anyai ágon Sigmund Freud rokona), és szeretnék tudni, hogyan csinálja... A meggörbült kanalak, újrajáró órák, kimozdult iránytűk, kezében kicsírázó magvak, megbolondult komputerek – a természetfölötti erők vizsgálatára irányították a tudományos világ figyelmét. Haditechnikai mérnökök, űrhajósok vállalják a gúnyolódás kockázatát a kihívás, a játék, a felfedezés öröméért, hogy a fizika jelenlegi határain túlra merészkedjenek, hogy kideríthessenek valamit a titkos dimenziók természetéről, az érzékszerveken kívüli érzékelésről, elsorvadt intuíciós képességünk titkairól.

Mintha a század kozmikus bohóca, a nyelvöltögető Einstein csúfondáros üzenete, léten túli provokációja testesülne meg az Uri Geller-jelenségben: boszorkányok pedig vannak! A valóság titkairól bármelyik pillanatban kiderülhet, hogy nem játékról, nem bűvészcsínyről van szó...

Czencz József első filmjének szellemi különlegességével lep meg. Ezért is bántóak azok a hibák (a túl rövidre vágott snittek), melyek szinte hiteltelenné teszik a megnyerő személyiségű Geller telekinetikus „mutatványait”. Hiányzik a videóbetétekben megmutatott, feltehetőleg komoly szakmai véleményalkotók neve (feliratozás!), ami ugyancsak ügyetlenül megkérdőjelezi a magyar stáb szándékainak komolyságát.

U.I.: Figyelmeztetés a nyomdának! Ha a fényszedőgépek egyszerre hibásodnának meg, éppen akkor, amikor a paranormális jelenségeket tárgyaló cikket betápl


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/06 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4367