KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az esküdt

Tamás Amaryllis

A különös hangulatú „bioszobrokat” készítő, fiát egyedül nevelő Annie Laird – szabad akaratából – esküdt lesz egy minden hájjal megkent, ördögien agyafúrt maffiózó perében. Naivan úgy gondolja, hogy egyik legbecsesebb állampolgári joga, hogy véleményét (az esküdtszék tagjaként) szabadon kinyilváníthatja. A modern demokráciák alkotmányos gyakorlatának alapjogait azonban ismeri a gengszterfőnök is. Erre alapozza sátáni tervét, és egy bérgyilkost (Alec Baldwin) azzal bíz meg, válassza ki az esküdtek közül azt a személyt, akiről úgy véli, képes lesz számára kedvező irányba befolyásolni a per kimenetelét. A választás a mintapolgár Annie Lairdre esik (Demi Moore). A nő eleinte nem sejti, miféle kockázatos kalandba sodorja magát és környezetét. A bérgyilkos maga a megtestesült „gondolatrendőrség” – egyszemélyes Orwell-látomás. Kezdetben kifinomult pszichológiai módszerekkel dolgozik, egyre erőszakosabb „érvelése” nyomán azonban hősnőnk fokozatosan rádöbben kiszolgáltatottságára, és szakít a „demokratikus jogállamisággal” kapcsolatos gyermekded elképzeléseivel. Csapdára csapda, erőszakra erőszak a válasz. A sérelem – amely úgyszólván törvényszerűen éri politikai infantilizmusáért cserébe – önbíráskodásra kényszeríti, fia életének védelmében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=271