KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Másfélmillió lépés Magyarországon

Czirják Pál

Magyar, 1979. Rendezte: Rockenbauer Pál. Szereplők: Rockenbauer Pál, Sinkó László, Juhász Árpád, Dercsényi Balázs. Forgalmazó: MTVA. 544 perc.

 

Mindig a nosztalgia érzése kerít hatalmába, valahányszor újranézem a Másfélmillió lépés Magyarországon egy-egy epizódját. Rockenbauer Pál tizennégy részes természetjáró, ismeretterjesztő sorozata a hazai televíziózás egyik legjobb periódusát képviseli. Azt a korszakot, amikor a tévéműsoroknak még nem pusztán annyi volt a céljuk, hogy így-úgy eltöltsük az időt a készülék előtt. Rockenbauer és lelkes túracsapata pedig még azt a – valljuk be, mai szemmel már kissé utópisztikusnak tűnő – küldetést is felvállalta, hogy kifejezetten mozgósítsa nézőit: hogy arra késztesse őket, tévénézés helyett inkább induljanak útnak, barangolják be az ország tájait maguk is.

A vadregényes erdőkön, gyönyörű réteken, eldugott falvakon keresztülvezető túra felvételeit nézve persze nemcsak a tartalmas, valódi értékeket közvetítő műsorok iránt érezhetünk nosztalgiát, hanem a turistamozgalom virágkora iránt is. A forgatócsoport mindazt felkutatta és megmutatta, amiért érdemes volt végigjárni az országos Kék-túra útvonalát. Kamerájuk rejtett építészeti, kultúrtörténeti és természeti kincseket, kevesek által ismert műemlékeket, várromokat, apró templomokat, ritka geológiai jelenségeket és növényfajokat, kihalófélben lévő mesterségeket örökített meg. És nem utolsó sorban magát a túrázást is népszerűsítette. Mindezt nagyon egyszerű, közvetlen formában tette, élményszerűen adva át egy életforma szépségeit, örömeit és esetleges apró bosszúságait. Igaz, a sorozat olyan időszakban született, amikor a túrázás egyébként is úgyszólván tömegmozgalom volt: családok és baráti társaságok, iskolai osztályok, üzemi kollektívák kerekedtek fel, hogy gyalogosan, hátizsákkal és sátorral felszerelkezve járják az ország hegyeit-völgyeit.

Ezen a ponton ütközik ki Rockenbauerék munkájának egy további aspektusa, amiért ugyancsak érdekes lehet a mából újranézni az epizódokat: a sorozat a természeti és kultúrtörténeti értékeken túl saját keletkezésének korszakát is önkéntelenül dokumentálta. A hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországának lenyomatát kapjuk a hétköznapi szokásoktól a közérdekű kérdésekig. A falvak elnéptelenedése, a turistaházak állapota, az erdőszéleken itt-ott felbukkanó szemét, a változó ízléssel felépített hétvégi házak elburjánzása ugyanúgy előkerül, mint például a Dunakanyart érintő részek során a tervezett Bős–Nagymarosi Vízlépcső vagy a Makovecz Imre által megálmodott erdei iskola.

Már csak ezért is érdemes lehet ismét nyomon követni a stáb egykori országjárását, amire a sorozat újrakiadása jó lehetőséget nyújt. A Mokép által gondozott korábbi megjelenés óta nem sok minden változott. Ezúttal is három lemezre oszlik a sorozat; legfeljebb az előző verzión szereplő – egyébként már ott is inkább csak jelképes – egyetlen extra maradt le. A kép- és a hangminőség elfogadható, előbbi helyenként kifejezetten szépnek mondható. Tökéletesen megtisztított képet vagy újrakevert hangsávot ne várjunk; de talán jobban is igazodik emlékeinkhez a kópia, amely így hamisítatlan retrohangulatot biztosít.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11713