KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Web-mozi

Chili vagy Mango

Reformkonyha

Kránicz Bence

Az interaktív websorozat a digitális közegben is a hagyományos játékfilmes nyelvet beszéli.

Amikor a ’60-as évek elején William Castle amerikai rendező-producer kis szavazócédulákat osztott szét legújabb bemutatója, a Mr. Sardonicus vállalkozó kedvű nézői között, aligha sejtette, hogy fél évszázaddal később néhány alacsony költségvetésű produkció ugyanehhez az ötlethez folyamodik majd a nézők figyelméért folyó, egyre élesedő harcban. A szagos mozitól a mozgó ülésekig minden elképzelhető gimmickkel kísérletező, a 4DX-szel súlyosbított kortárs mozizás prófétájának is tekinthető Castle a Mr. Sardonicus esetében arra adott lehetőséget a közönségnek, hogy eldöntsék, a címszereplő túlélje-e a filmet, vagy halállal lakoljon bűneiért (rossznyelvek szerint az első verziót le sem forgatták), a legújabb hazai interaktív sorozat, a Chili vagy Mango viszont ennél szelídebb kérdésekkel bombázza a nézőt. A műfaj romantikus vígjáték, így aztán az okostelefon képernyője előtt arról dönthetünk, hogyan alakuljon hőseink aktuális randija. Az egyenként nagyjából hétperces epizódokban felváltva követhetjük nyomon Zénó, az ételkritikus és Lili, a cukrászlány ismerkedési kísérleteit, de a jelenetek adott pontjain magunk is beleszólhatunk a történésekbe, kattintással választva a vakmerő csábítási kísérlet és a humoros riposzt, az udvarias füllentés és a határozott elutasítás között.

Az elmúlt egy-két évben örvendetes módon több hazai kezdeményezés is született, amely érvényesülni kívánt a netes websorozatok, egyperces YouTube-mozik és közösségi oldalakon terjesztett vírusvideók áradatában, legyen szó komoly médiacég által megrendelt tiniszériáról (Gimi, Csalfa Karma), gótikus horrorokat megidéző független próbálkozásról (Aura) vagy műsorajánlóként felhasznált műfajjátékokról (FilmSzeretők). Talán ez utóbbi szkeccs-sorozathoz lehet a leginkább hasonlítani a Chili vagy Mangót, amennyiben itt is férfi-nő párosok által előadott helyzetgyakorlatokról van szó. Az egy helyszínen, különböző divatos budapesti éttermekben játszódó, a soros főszereplő (a Szegedi Nemzeti Színházban játszó Poroszlay Kristóf, illetve a Gimiben feltűnt Michl Júlia) mellett egy-két mellékfigurát felvonultató epizódokban kevés összetevőre kell odafigyelni, de éppen emiatt hibázni is könnyű. Az Ipacs Gergely rendező és Lőrincz Nándor író által kitalált széria legüdítőbb vonása éppen az, hogy nagyfokú profizmussal tartja be a romkom-szabályokat: pergő ritmusban érkező, életszagú dialógusok, kisképernyőn is atmoszférateremtő hatású, meleg tónusú képek (Hartung Dávid operatőri munkája), és jól megválasztott színészek teszik szerethetővé a sorozatot.

Üdvözlendő, hogy az alkotók nem elégszenek meg a digitális környezet által lehetővé tett interakció nézőcsalogató reklámötletével, és a hagyományos játékfilmes építkezésre is komoly figyelmet fordítanak. Az érezhetően egymásnak teremtett, ám mindeddig külön utakon járó főhősök alakjában nem az úttörők kalandvágya, hanem a középszertől való távolságtartás igénye tükröződik. A központi metaforaként tálalt ételekhez való viszonyulásukat tekintve a minőség iránt elkötelezett Zénó és a lisztérzékenysége folytán az átlagos termékeket elkerülő Lili hozzáállása is arról árulkodik, hogy a Chili vagy Mangó készítői a videómegosztókra jellemző zónaadagok világában is a jól ismert játékfilmes dramaturgia házias ízeire esküsznek.

 

Chili vagy Mango – magyar, 2013. Rendezte: Ipacs Gergely. Írta: Lőrincz Nándor. Kép: Hartung Dávid. Szereplők: Michl Júlia (Lili), Poroszlay Kristóf (Zénó), Fullajtár Andrea, Réti Adrienn, Keresztes Tamás, Trokán Nóra, Stefanovics Angéla és Kovács Lehel. Gyártó: FilmDrops Produkciós Kft. Letöltés: www.filmdrops.hu.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/11 41-41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11649