KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szellemes karácsony

Varga Zoltán

Scrooged – amerikai, 1988. Rendezte: Richard Donner. Szereplők: Bill Murray, Karen Allen, Robert Mitchum. Forgalmazó: InterCom. 97 perc.

 

A nyolcvanas évek populáris mozijának felettébb élénk műfajkeverési hajlama új életre keltette és felturbózta a régi vágású kísértetkomédiát; a Szellemes karácsony jóllehet nincs egy súlycsoportban olyan alapművekkel, mint a Szellemirtók és a Beetlejuice, de mindkettőnek rokona. A Burton-filmet juttathatják eszünkbe a jövővíziók expresszionista díszletei, vagy a kísértetként fellépő, mégis inkább bomló zombit idéző figurán megvalósított rajzfilmszerű, groteszk gegek. A főszereplőt pedig a „szellemirtó” Bill Murray játssza, aki nem utoljára bújik egy kibírhatatlan, mindenkit gátlástalanul porig alázó karakter bőrébe. Őt, azaz Frank Crosst invitálja múltat, jelent s jövendőt átfogó karácsonyi utazásra a másvilág, három szellem kalauzolásában, hogy a televíziós elnök szívét beburkoló jégpáncélt elolvassza az ünnep melege. Richard Donner filmjére a klasszikus Dickens-regény, a Karácsonyi ének (poszt)modern verziójaként gondolhatunk: túl a főhősök és kísérteties utazásuk nyilvánvaló párhuzamán, a cselekmény azzal is eljátszik, hogy Cross egy nagyszabású élő tévéshow keretében dolgozza fel a Dickens-művet, így a Szellemes karácsony duplafedelű és ironikus kapcsolódást létesít irodalmi ihletőjével. Az összkép bármennyire szerethető, mégsem maradéktalanul megkapó: Donner gyakorlott mesterember a fantasztikus műfajokban (Ómen, Superman, Sólyomasszony), a vígjátéki fogalmazásmód viszont nem az erőssége, s a hangulatváltások – kivált az ingázás slapstickes bumfordiság és őszinte érzelmesség között – sem mindig sikerültek jól. Bill Murray azonban minden egyenetlenségért kárpótol; a múltutazást követő, sétálva előadott monológjára például egy szó kínálkozik: szenzációs.

Extrák: előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11581