KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jack Reacher

Sepsi László

Jack Reacher – amerikai, 2012. Rendezte és írta: Lee Child regényéből Christopher McQuarrie. Kép: Caleb Deschanel. Zene: Joe Kraemer. Szereplők: Tom Cruise (Reacher), Rosamund Pike (Helen), Richard Jenkins (Rodin), James Martin Kelly (Farrior). Gyártó: Paramount Pictures / Mutual Film Company. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 130 perc.

A már születése pillanatában régimódinak ható Jack Reacher a kortárs krimiirodalom térdig mocsokban gázoló detektívjei helyett közelebb áll A szupercsapat vagy a MacGuyver utazó jótevőihez. Lee Child 1997-ben indult regényhősének enyhe kiábrándultságát kikezdhetetlen jellem és morális érzék ellensúlyozza, manírjai (mint szótlansága vagy önkéntes kivonulása a társadalomból) csupán apró díszítőelemek egy lovag hófehér páncélján. A nálunk Csak egy lövés címmel megjelent kilencedik kalandban Reacher egy orvlövész mészárlása nyomán tár fel egy kisebb összeesküvést Pittsburgh-ben, a Tom Cruise-ra szabott filmadaptáció pedig a Fantom protokoll és a Kéjjel-nappal öniróniájával ugyan, de hűségesen idézi fel az említett szériák PG-13-as Amerikáját. Az aktuális Cruise-imázshoz idomított Reacher megtarthatta ugyan a testét borító hegeket, de minden másban alárendelődött a színész-producer igényeinek, így vált a drabális világcsavargóból Ethan Hunt kevésbé akrobatikus, cserébe valamivel többet gondolkodó verziója, aki szétcsap a Werner Herzog kedves haknialakításával megtámogatott karikatúra-gonosztevők között.

Ugyanakkor az indokolatlanul hosszúra szabott moziverzió Child gyorsan ürülő történetének erényeiből is bőven lefarag: a hatékonyan elhelyezett fordulatok és vörös heringek – velük együtt számos női mellékszereplő – túlnyomó részének elhagyásával a Jack Reacher valóban egy MacGuyver-epizód szintjére egyszerűsíti az alapanyagot, amit csak részben ellensúlyoznak a hozzáadott stílusjátékok (lásd a nyitójelenetet) vagy a regényhez képest megnövelt akciómennyiség (mint egy autósüldözés vagy egy szűkös fürdőszobában zajló bunyó-burleszk). Az immár ötvenen túli Tom Cruise kiváló érzékkel horgonyzott le a mindig kelendő családbarát akcióhősök piacán, a Jack Reacher pedig ezen státuszának rutinos megerősítése – de semmi több.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/02 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11338