KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Amit még mindig tudni akarsz a szexről

Szabó Noémi

Hope Springs – amerikai, 2012. Rendezte: David Frankel. Írta: Vanessa Taylor. Kép: Florian Ballhaus. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Maryl Streep (Kay), Tommy Lee Jones (Arnold), Steve Carrell (Dr. Feld). Gyártó: Escape Artists / Management 360 / Mandate Pictures. Forgalmazó: ProVideo. Szinkronizált. 100 perc.

Kay és Arnold kapcsolata igencsak megkopott 31 év házasélet után. Ezt felismerve Kay kutatni kezdi a boldog házasság titkait, így bukkan rá egy ismert pszichológus intenzív párterápiájára. A terápia segít hőseinknek közelebb kerülni egymáshoz, de egyben régi sebeiket is felszakítja, így kétségessé válik, hogy sikerül-e újra egymásra találniuk.

Meryl Streep és Tommy Lee Jones láthatóan keményen küzdöttek, hogy lapos karaktereiket megtöltsék némi élettel, a magyar bemutató viszont már a keresztségben elbukni látszik. Az eredeti cím fordítása – Amit még mindig tudni akarsz a szexről rájátszik Woody Allen 1972-es komédiája címére, pedig David Frankel dramedy-je mindenképp alulmarad a kierőszakolt összehasonlítás során. Hiába próbálja ugyanis szeretetteljes humorral tálalni középkorú figurái szexuális esetlenségét, a vontatott tempó, és a magyar szinkron még a jobban megírt poénokat is megöli (ráadásul az összes vicc benne van a trailerben). Mindeközben pedig hiába próbálja hitelesen feltárni a hosszú házasélet mélypontjait, mert szinte sértően bagatellizálja a tárgyalt problémakört, így aki látott már rossz házasságot, azt jogosan dühíti a felületes tanulság.

A film marketingstratégiája bátor és szókimondó vígjátékot ígér, ám a rendező korábbi munkái közül ez az opusz nem Az ördög Pradát visel mérsékelten őszinte hangvételét idézi, inkább a szirupos Marley és én párja: az „igényes vígjátékok” népes családjába tartozik. Az ízlés nevében mindkét mű jó néhány évtizeddel lemaradt mind az aktuális társadalmi problémákat illetően, mind a filmes kifejezésmód tekintetében; az Amit még mindig tudni akarsz a szexről tartalmilag és formanyelvileg az idei év egyik legkonzervatívabb terméke, még akkor is, ha Meryl Streep először fogazott benne a gyöngyvásznon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11231