KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vigyázat, ehető!

Schreiber András

Nos enfants nous accuseront – francia, 2008. Rendezte és írta: Jean-Paul Jaud. Kép: Amar Arhab és Joel Pierron. Zene: Gabriel Yared. Szereplők: Perico Légasse. Gyártó: J B Séquences. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 112 perc.

Az vagy, amit megeszel – szól a mondás, a Vigyázat ehető alkotói pedig már a film elején sietnek a tudomásunkra hozni, egy átlagos ebédnél mi méreg jut a szervezetünkbe: peszticidek, nehézfémek, nitrát és nitrit, foszfát, kadmium… Sorjáznak az adatok, mennyivel nőtt a rákos megbetegedések száma az elmúlt évtizedekben – célkeresztben a gyerekek, szakértők állítják: a most felnövekvő generáció lesz az első, amelynek( békeidőben) rosszabbak az életkilátásai, mint az előtte járó nemzedéknek. Mindez alapvetően a rossz táplálkozás miatt.

Jean-Paul Jaud dokumentumfilmje a helytelen táplálkozást tágabb összefüggésben vizsgálja, többről van szó, mint junk-food ellenes lobbiról, vagy a nassolás veszélyeinek körbejárásáról. A Vigyázat ehető – ha már lobbit említettünk – a biogazdálkodás PR-mozija, a hagyományos agrárkultúra revíziója, amely nem kevesebbet állít, mint hogy gyermekeink egészségének megőrzéséért vissza kell térni az ipari forradalom előtti mezőgazdálkodáshoz. Helyi termelés, helyi piac – mindez társadalmilag, gazdaságilag modellezve, egy olyan országban, amelyről azt gondolja a világ, hogy nagy gondot fordít az egészséges táplálkozásra. Csakhogy a francia statisztikák is elkeserítőek, a francia gazdák élen járnak a peszticidek használatában – kivétel Barjac du Gard, a Vigyázat ehető bezzegfaluja, ahol a polgármester elhatározza, a helyi iskolában biofarmot létesít, az ott termelt finomságokból oldják meg az iskolai közétkeztetést.

Szívmelengető a barjaciak lelkesedése, és nem lehet nem azonosulni a biogazdálkodás nemes céljaival, mégis kissé egyoldalúnak hat Jean-Paul Jaud mozija – mivel csak a kis közösségek problémáira talál megoldást. Már amennyiben talál, elvégre tudjuk, egy fecske nem csinál tavaszt, nem biztos, hogy a nagy francia bioforradalomhoz elegendő egy kedves hegyi falucska kitartó lelkesedése.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10219