KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/január
1895–1995
• Bikácsy Gergely: Lumière vonatán A mozgókép Pacific Szimfóniái
• Peternák Miklós: A következő száz év Filmutópia
HISTÓRIA
• N. N.: A tizenötezredik pillanat Minden kép kordokumentum?
• Bori Erzsébet: Itt lapátol a kommunista párt! Privát Németország
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Pelikán ladikján Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Sneé Péter: Honi kihívások Beszélgetés Gárdos Péterrel
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Schubert Gusztáv: A vérnősző angyal Született gyilkosok
• Könczöl Csaba: Játék és szimuláció Ölj számítógépen!
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Ha Bolyai, akkor nem-euklideszi Frivol múzsa
• Váradi Júlia: A Meseautó esélye Beszélgetés Király Jenővel
• Kovács András Bálint: A Meseautó esélye Beszélgetés Király Jenővel
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az elfeledett nevetés Pordenone
RETROSPEKTÍV
• Bori Erzsébet: Élet a dobozban Film-múzeum
• Antal István: A szem és a fül Lengyel avantgárd
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Bronxi mese
• Bori Erzsébet: Kétségek között
• Bíró Péter: A specialista
• Mockler János: Egy lány miatt
• Schubert Gusztáv: Veszélyes vizeken

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Ki volt Jean Ferry?

Bajomi Lázár Endre

 

Meglepő jegyzetet olvastam b. lapjuk 83/1. számának 45. oldalán a Buñuel emlékezéseiben említett Jean Ferry-ről: „neves algériai író. Franciául ír.” Ezt a furcsaságot – gondoltam – csak maga Ferry írhatta volna, ha, sajnos, nem hunyt volna el 1976. szeptember 5-én. Ő ugyanis, mint Jarry csodálója, Prévert komája és Queneau cimborája, valamint szorgos átejtő, a francia filmtörténet egyik legfestőibb, különc figurája volt. 1906. június 13-án Capensben (Toulouse környékén) született, egy Lévy nevű bankár törvénytelen csemetéjeként. Apukája ugyan később elismerte, de ő – egy bizonyos Adolf miatt – inkább a Ferry álnevet használta. Nagybátyja José Corti, a híres szürrealista könyvkiadó volt. 1931-től a Pathé-Nathan filmgyárban gyártásvezetőként dolgozott, felügyelete alatt olyan filmeket forgattak, mint a R. Bemard A nyomorultakja, R. Clair Az utolsó milliárdosa vagy Litvak Mayerlingje. Belépett Prévert Október nevű szélsőbaloldali színjátszó csoportjába. A harmincas évek derekától kezdve több tucat forgatókönyvet írt. 1940-ben részt vett a franciaországi csatában, s hadi kereszttel tüntették ki. Egy ideig Párizsban, a Grande Chaumière utcában lakott, amely Manet, Gauguin és Modigliani nevéről híres. Amikor tévénk régi filmeket vetít, sokszor látom nevét a főcímben (legutóbb például 1979. szeptember 14-én, amikor A négyek jele című, C. Doyle-regényből készült filmet sugározták). 1950-ben tagja, majd nemsokára egyik legtevékenyebb vezetője lett annak a Patafizikus Kollégiumnak, amelybe sok filmest szervezett be, például nem is akárkit: René Clairt! Kitűnő filológusként sok érdekes dolgozatot publikált, s könyvet írt a legkülönösebb francia szerzőről, Raymond Rousselről. Posztumusz fejezetet biggyesztett Proust regényciklusához. Magyar vonatkozású érdekesség: H. Kümel belga rendező megbízásából ő írta annak a „vérfagyasztó” filmnek a forgatókönyvét, amelyben Delphine Seyrig Báthory Erzsébetet, a hírhedt szadista grófnőt alakította...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/03 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6634