KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/január
1895–1995
• Bikácsy Gergely: Lumière vonatán A mozgókép Pacific Szimfóniái
• Peternák Miklós: A következő száz év Filmutópia
HISTÓRIA
• N. N.: A tizenötezredik pillanat Minden kép kordokumentum?
• Bori Erzsébet: Itt lapátol a kommunista párt! Privát Németország
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Pelikán ladikján Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Sneé Péter: Honi kihívások Beszélgetés Gárdos Péterrel
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Schubert Gusztáv: A vérnősző angyal Született gyilkosok
• Könczöl Csaba: Játék és szimuláció Ölj számítógépen!
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Ha Bolyai, akkor nem-euklideszi Frivol múzsa
• Váradi Júlia: A Meseautó esélye Beszélgetés Király Jenővel
• Kovács András Bálint: A Meseautó esélye Beszélgetés Király Jenővel
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az elfeledett nevetés Pordenone
RETROSPEKTÍV
• Bori Erzsébet: Élet a dobozban Film-múzeum
• Antal István: A szem és a fül Lengyel avantgárd
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Bronxi mese
• Bori Erzsébet: Kétségek között
• Bíró Péter: A specialista
• Mockler János: Egy lány miatt
• Schubert Gusztáv: Veszélyes vizeken

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy ágyban az ellenséggel

Tamás Amaryllis

 

Lehetne lélegzetállító szerelmi filmregény, ehelyett olyan történetet látunk, amiről szeretnénk azt hinni: „effélék” kizárólag másokkal eshetnek meg. Szenvedő alanyaivá válunk egy házasságnak, amelyet az inkvizíció logikája működtet. A férfi, mint Thanatos követe, az örökös büntethetőség állapotában tartott asszonyával élvezettel tűreti el a menedéknélküli kiszolgáltatottság nyomasztó légkörét. Félelem, fájdalomkeltés, büntetés, megtorlás – a tökéletesen megszervezett házi diktatúra eszközei. Beigazolódni látszik a gyakran idézett, kedvelt férfi-mondás: „minden nő a maga szadistáját keresi...”

A pazarlóan szép „idomított” asszony (Julia Roberts) és a „hipnotizőr” tehetségű férj kapcsolatát kizárólag a férfi szabályozza. Laura vétsége a mindenkori áldozatok gyanútlansága: későn veszi észre (nem akarja észrevenni) a határvonal-tévesztést, amikor az egymásra hangoltság, a kitárulkozás igénye önzéssé, gondolat- és érzéscenzúrázó egyszemélyes hatalommá lesz. Nem akarja az ellenállhatatlannak hitt Martint annak látni, ami: szadista kényúrnak, paranoiás szörnyetegnek. A nő végül kilép a férfi mágneses erőteréből. Hogy emberi integritását megóvja, elszökik a szellemi, érzelmi szögesdrótok mögül. Amikor „tiszta elmével”, poggyász nélkül elindul a sóvárgott egyszerű, meleg, őszinte élet után, nem merészségének, inkább sértetlen civilkurázsiájának engedelmeskedik; hosszú idő után először cselekszik saját lényével összhangban. Ami azonban neki a szabadság megkönnyebbülését hozza, Martinnak a hétköznapi családi fasizmus csődjét jelenti, ti.

A küzdelem a tragikus védtelenség és a bármi alól erkölcsi felmentést adó ősi vezér-eszme („a cél szentesíti az eszközt”) között – e bizarr, groteszk jelenetekkel, vad érzelmekkel telített filmrománcban – döntetlenül végződik. Thanatos és Eros küzdelme tovább folytatódik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4204