KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/december
KRÓNIKA
• N. N.: [Illés György 80 éves]

• Turcsányi Sándor: A szabadság fantomjai Lázadó film
• Csejdy András: James Dean, a rebellis Lázadó film
• Bikácsy Gergely: Ellázadók A francia film zendülői
• Dániel Ferenc: Orosz Kronosz Szokurov körei
• Ardai Zoltán: Tengermélyi aszály Quay-kino
• Bakács Tibor Settenkedő: Tekercsek az idő mélyén Tiltott ösvény
• Antal István: Fény Lumière
• Durst György: Száz dióból egy Feljegyzéseimből, félúton
• Jancsó Miklós: Thai Binh Capa képei
• Déri Zsolt: Botrány! Gainsbourg
• Schubert Gusztáv: Feslett bimbók Lolita-jelenség
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Játszi középkor Három szín
• Báron György: Asszonyok földje A magzat
• Bérczes László: Átlag Vérvonal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Szeress Mexikóban
• Bori Erzsébet: Cápafióka
• Mockler János: Dermedt szív
• Békés Pál: Hármasfogat
• Tamás Amaryllis: Szabadnapos baba
• Barotányi Zoltán: Sztriptízgyilkos
• Fáber András: Az ügyfél
• Tamás Amaryllis: Az oroszlánkirály
• Bíró Péter: Időzsaru
• Hungler Tímea: Időzített bomba
• Schubert Gusztáv: Karácsonyi lidércnyomás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Harley Davidson és a Marlboro Man

Hegyi Gyula

A „szelíd motorosok” már túl vannak az első fiatalságukon, lázas álmaikat régen kimarta belőlük a szesz, az országúti élet, a rideg és magányos férfisors. A rock-kávéházban inkább csak rutinból püfölik egymást, a régi nőjük másnak lett a felesége, csak a motor és a száguldás a régi: de ezt is átlengi már a mások családi élete iránti szomorkás nosztalgia. Ám mielőtt végleg elbúcsúznának a vad évektől, váratlanul fiatal, hidegvérű, elszánt és jólöltözött profi bűnözőkkel kerülnek szembe. A yuppie-gengszterek szánakozással vegyes lenézéssel irtják a szedett-vedett rockerbandát, amit a „szelíd motorosok” – bizonyos Harley Davidson és Marlboro Man nevezetű öregfiúk – felettébb rossz néven vesznek. Ezért a nyugdíjbavonulás helyett harcba szállnak az ifjú profikkal, és látványos verekedések meg kisebb háborúhoz elegendő lövöldözések során utolsó szálig elpusztítják őket. Aztán irány újra az országút, míg a reuma le nem dönti őket a motorról.

A Harley Davidsonnak a bunyó, a látványos akció a lényege, ettől remélhető kasszasiker, a férfias ökölharcot és a találékony sorozatgyilkosságokat azért némi humor is átszövi. Azoknak pedig, akiknek mindez kevés, ott egy régi, legendás filmsiker homályos emléke. Aki a Szelíd motorosokra emlékszik, még az maga is régi motoros: így feltehetően rokonszenvvel figyeli, ahogy kortársai és ifjúkora eszményei még egyszer – félő, utoljára –, elbánnak a Szelíd motorosok bemutatója táján született nemzedékkel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=130