KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/december
KRÓNIKA
• N. N.: [Illés György 80 éves]

• Turcsányi Sándor: A szabadság fantomjai Lázadó film
• Csejdy András: James Dean, a rebellis Lázadó film
• Bikácsy Gergely: Ellázadók A francia film zendülői
• Dániel Ferenc: Orosz Kronosz Szokurov körei
• Ardai Zoltán: Tengermélyi aszály Quay-kino
• Bakács Tibor Settenkedő: Tekercsek az idő mélyén Tiltott ösvény
• Antal István: Fény Lumière
• Durst György: Száz dióból egy Feljegyzéseimből, félúton
• Jancsó Miklós: Thai Binh Capa képei
• Déri Zsolt: Botrány! Gainsbourg
• Schubert Gusztáv: Feslett bimbók Lolita-jelenség
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Játszi középkor Három szín
• Báron György: Asszonyok földje A magzat
• Bérczes László: Átlag Vérvonal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Szeress Mexikóban
• Bori Erzsébet: Cápafióka
• Mockler János: Dermedt szív
• Békés Pál: Hármasfogat
• Tamás Amaryllis: Szabadnapos baba
• Barotányi Zoltán: Sztriptízgyilkos
• Fáber András: Az ügyfél
• Tamás Amaryllis: Az oroszlánkirály
• Bíró Péter: Időzsaru
• Hungler Tímea: Időzített bomba
• Schubert Gusztáv: Karácsonyi lidércnyomás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Elit halálosztók

Alföldi Nóra

A brazil filmipar legkapósabb exportcikkei, a végtelenített szappanoperák mellett, a legaljasabb mocsokban turkáló, szociálisan érzékeny, a Cinema Novo félárbocra eresztett zászlajának árnyékában készült darabok. Minden idők egyik legsikeresebb brazil filmje, José Padilha Elit halálosztók című munkája sem különb társainál: miként már címe is jelzi, a nyomornegyedek világában ütős akciófilm pereg.

Padilha filmjének alapjául a szociológus Luiz Eduardo Soares és a Rió de Janeiro-i rendőrség milicista osztagának – rövidítve BOPE – két egykori tisztjének botránykönyve szolgált, melyben alapos kitárgyalásra kerülnek az alakulat belső ügyei, pár taktikai malőr és nyers tény. Ilyen például az az akció, melyre 1997-ben, II. János Pál pápa látogatásának apropójából került sor: annak érdekében, hogy az egyházfő nyugodtan aludjon egy éjszakát Rióban, a városi vezetőség úgy határozott, hogy sem civil-, sem rendőr-életet nem kímélve, pár hét alatt megtisztítja az érseki rezidencia tőszomszédságában fekvő nyomornegyedet a drogkereskedőktől és azok portékájának élvezőitől. Padilha filmjének főhősévé magát a BOPE vezetőjét tette meg, aki nyers, szikár, sztorizgatós narrációval kíséri végig az eseményeket, mindenttudó elbeszélőként mindig mindenhol jelen van, akárcsak a rendező kézikamerája – mely kissé maszatos képet ad a város és rendőri erejének szövevényes ügyeiről. Az Elit halálosztók impresszionizmusa főként választott zsánerének számlájára írandó; a pergő ritmusú akciófilm minden létező feszültségteremtő technikát és zsarufilmes klisét ismer és használ, olyannyira, hogy akciókarneválja el is bagatellizálja a kiinduló problémát, a brutálisan gyomorforgató jelenetekkel szemérmetlenül szórakoztat, kritika helyett magasztal, azaz kiváló élvezeti cikket tálal.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10022