KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/november
• Mikola Gyöngyi: Akik sosem győztek Fábri Zoltán
• Illés György: Vádló a védőről Fábri Zoltán
• Jancsó Miklós: A Rio de la Plata mentén Fábri Zoltán
MAGYAR FILM
• Kornis Mihály: Bűvös Enyedi Bűvös vadász
• Bakács Tibor Settenkedő: Szerelmes fejvadász Bűvös vadász
• Zsugán István: Mentőöv: a videó Beszélgetés Szomjas Györggyel
MÉDIA
• György Péter: Van Gogh, a segéderő Reklámvilág
• Kozma György: Túlfogyasztás Búcsú a reklámoktól
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Velencei biciklisták Jegyzetek az 51. Biennáléról
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: Ki emlékszik még a brillantinra? A TNT filmmúzeuma
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A fej problémája Amatőr
• Ardai Zoltán: Ázó tájon Puszta formalitás
LÁTTUK MÉG
• Bíró Péter: Forrest Gump
• Nagy Gergely: A mi házunk
• Nánay Bence: Pancserock
• Takács Ferenc: Szabadesés
• Mockler János: Az arc nélküli ember
• Tamás Amaryllis: A Philadelphia-kísérlet folytatódik
• Hungler Tímea: Sorsjegyesek
• Sneé Péter: Jack, a villám
• Schubert Gusztáv: A pokol angyala

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Casper

Takács Ferenc

A Spielberg-féle produkciós nagyüzem szerelőszalagjáról ezúttal egy kedves kis gyerekfilm-giccs került le. Kísértethistóriát látunk, kísértetkastéllyal (gaudis-szecessziós építmény, igen hatásos), pénzsóvár kincsvadász felnőttekkel (ld. gonosz boszorka és Tsa), megözvegyült ábrándos kísértet-pszichológus papával és hasonlókkal. De itt vannak a kísértetekben megtestesülő másság elől fejvesztve menekülő eldurvult lelkű és szorongásos átlagamerikaiak és velük szemben – egyébként klasszikus spielbergi motívumként (E. T.) – a kísértet-másságot a gyermeki romlatlanság és őszinteség jegyében elfogadni képes őszinte és romlatlan gyermekek, elsősorban Kate, a film kis hősnője, aki végül valósággal beleszeret a film kis kísértethősébe, Casperbe, a kísértetkastély lakójába.

Történnek azután apróbb-nagyobb könnyfacsaró csodák, ideiglenes feltámadások (amíg – lévén gyerekekről szó – éjfél helyett tízet nem üt az óra) és hasonlók; még Dr. Harvey is képes néhány szót váltani halott feleségével, Kate mamájával arról, hogy mit is kell reggelire adni az ekkora gyereknek és viselhet-e már bikinit a kislány. Mindez igen fifikásan megcsinálva, kitűnő díszletek között, a játékfilm-karakterek közé hitelesen és mulatságosan keveredő, remekül komputer-animált kísértetekkel folyik, nagyjából a klasszikus Disney-nagyrajzfilmek intellektuális színvonalán és érzületi szintjén. Gyerekeknek és a Százegy kiskutyát szívesen megkönnyező felnőtteknek ajánlható.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=959