KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/november
• Mikola Gyöngyi: Akik sosem győztek Fábri Zoltán
• Illés György: Vádló a védőről Fábri Zoltán
• Jancsó Miklós: A Rio de la Plata mentén Fábri Zoltán
MAGYAR FILM
• Kornis Mihály: Bűvös Enyedi Bűvös vadász
• Bakács Tibor Settenkedő: Szerelmes fejvadász Bűvös vadász
• Zsugán István: Mentőöv: a videó Beszélgetés Szomjas Györggyel
MÉDIA
• György Péter: Van Gogh, a segéderő Reklámvilág
• Kozma György: Túlfogyasztás Búcsú a reklámoktól
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Velencei biciklisták Jegyzetek az 51. Biennáléról
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: Ki emlékszik még a brillantinra? A TNT filmmúzeuma
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A fej problémája Amatőr
• Ardai Zoltán: Ázó tájon Puszta formalitás
LÁTTUK MÉG
• Bíró Péter: Forrest Gump
• Nagy Gergely: A mi házunk
• Nánay Bence: Pancserock
• Takács Ferenc: Szabadesés
• Mockler János: Az arc nélküli ember
• Tamás Amaryllis: A Philadelphia-kísérlet folytatódik
• Hungler Tímea: Sorsjegyesek
• Sneé Péter: Jack, a villám
• Schubert Gusztáv: A pokol angyala

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szökevény

Gervai András

 

A II. világháborús történet fiatal partizánhőse harc, pontosabban menekülés közben hazaszökik édesanyjához. Drámai vétségéért valóságos kálváriát jár, a forradalmi bíróság halálra ítéli. Parancsnoka azonban nem hajtja végre az embertelen döntést, s ő későbbi heroikus magatartásával rászolgál a bizalomra.

Trajce Popov rendező igyekezett szakítani a jugoszláv partizánfilmek romantikus szemléletével, sablonjaival, a csak látványos és érdekes összecsapások bemutatásával. Főhősét megpróbálta emberközelbe hozni, belülről láttatni, törvény és morál gyakran egymásnak feszülő igazságait szembesíteni... Törekvése azonban csak részben járt sikerrel, mivel nem bízott eléggé az erkölcsi konfliktus katalizáló hatásában. A morális probléma alaposabb elemzése helyett újabb látványos dramaturgiai fordulattal siklik el felette (szereplőnk a börtönben megöli apja gyilkosát). A helyzetekből és a jellemekből hiányzik a gondolati összetettség, ami a filmet felülemelhetné a műfaj tisztességesen megcsinált, átlagos darabjain.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7911