KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/november
• Mikola Gyöngyi: Akik sosem győztek Fábri Zoltán
• Illés György: Vádló a védőről Fábri Zoltán
• Jancsó Miklós: A Rio de la Plata mentén Fábri Zoltán
MAGYAR FILM
• Kornis Mihály: Bűvös Enyedi Bűvös vadász
• Bakács Tibor Settenkedő: Szerelmes fejvadász Bűvös vadász
• Zsugán István: Mentőöv: a videó Beszélgetés Szomjas Györggyel
MÉDIA
• György Péter: Van Gogh, a segéderő Reklámvilág
• Kozma György: Túlfogyasztás Búcsú a reklámoktól
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Velencei biciklisták Jegyzetek az 51. Biennáléról
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: Ki emlékszik még a brillantinra? A TNT filmmúzeuma
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A fej problémája Amatőr
• Ardai Zoltán: Ázó tájon Puszta formalitás
LÁTTUK MÉG
• Bíró Péter: Forrest Gump
• Nagy Gergely: A mi házunk
• Nánay Bence: Pancserock
• Takács Ferenc: Szabadesés
• Mockler János: Az arc nélküli ember
• Tamás Amaryllis: A Philadelphia-kísérlet folytatódik
• Hungler Tímea: Sorsjegyesek
• Sneé Péter: Jack, a villám
• Schubert Gusztáv: A pokol angyala

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tolvajtempó

Köves Gábor

 

Hivatali kötelességem lejegyezni: a 2000-ben forgatott Tolvajtempó H. B. Halicki 1974-es, Gone in Sixty Seconds című filmjének remake-je. A minden bizonnyal méltán elfeledett Halicki-filmnek egy 40 percig tartó non-stop autósüldözés adta meg kétes kuriózumértékét. A Tolvajtempó, amelyben maroknyi nehézfiúnak egyetlen éjszaka 50 autóritkaságot kell meglovasítania, különben vezérük öccsére halál vár, Jerry Bruckheimer produkciója. Bruckheimer egyike a filmgyári kiskirályoknak: a Disney-birodalmon belül saját udvartartása van, köztük rendezők, forgatókönyvírók és színészek. Aki látta a korábban készült Top Gunt vagy a frissebb eresztésből való Sziklát, netán az Armaggedont, tudja, mit várhat a minden évben önmagát lenyúló producertől. A finnyáskodásnak megálljt parancsolva, és műfaji előítéleteinket is száműzve, ildomos elismerni: Bruckheimer szakmájához értő, magas technikai színvonalat megkövetelő producer, aki a Sziklával és a Bad Boys-szal a rajongókat osztályon felüli szórakoztatásban részesítette. A Tolvajtempó (a cím jó) könnyű prédája a kritikusnak, gyenge osztályzatát mégsem a korábbi Bruckheimer-filmekből átmentett színek (neonkék éjszakák és sárgásbarna nappalok váltják egymást), kameraállások és zenei betétek, a közérthetőség kedvéért tagoltan a kamerába mondott emberi motivációk és a kézenfekvő fordulatok miatt érdemelte ki. Az ismétlőkedv és -kényszer s a kiszámíthatóság könnyen feledhető volna, ha a film bírná szusszal: parádés üldözésekkel és komikus figurák aranyköpéseivel.

Halicki elhíresült 40 percével szemben Bruckheimer mindössze tíz perc körüli időt engedélyez a kaszkadőröknek, azt is a film utolsó harmadában. Sok az előkészületekkel eltöltött idő, amelyet a Cage köré verbuvált régi-új bandatagok felvillanásai hivatottak színesíteni. A ravasz, az agy… pénzbehajtójaként megkedvelt Vinnie Jones ezúttal néma henteslegényt „játszik”. Boncasztalon hagyott szendvicsére irigykedve hunyoríthatott Robert Duvall: „Ha nekem ilyen hálás szerepem volna?”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/08 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3034