KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Filmintézet, a Filmvilág és a Szellemkép közös kiadásában megjelent Lotte H. Eisner: A démoni filmvászon című kötete
• N. N.: [Meghalt Fábri Zoltán]
MAGYAR FILM
• Balassa Péter: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Lengyel László: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szilágyi Ákos: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szederkényi Júlia: Mária és a nyúl Beszélgetés Enyedi Ildikóval

• Bikácsy Gergely: Renoir testamentuma A zseni és az álnaiv
• Ludassy Mária: „Éljen a nemzet”
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A nyers és a hamu King Kong-tanulmányok

• Kömlődi Ferenc: A bomlás virágai Káoszfilmek
ANIMÁCIÓ
• Boronyák Rita: Simpson papa dicsérete

• Koltai Tamás: A leleplező Szmoktunovszkij
KÖNYV
• Bori Erzsébet: Hej, halászok… NévSoros
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Finom remegések Köd
• Turcsányi Sándor: Ki a néző? Priváthorvát és Wolframbarát
• Bikácsy Gergely: Tolvajbukfenc Ipi-apacs, egy, kettő, három
• Dániel Ferenc: Bengáli béka A látogató
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Két tűz között
• Ardai Zoltán: Árnyékország
• Konrád P. Géza: Végveszélyben
• Sneé Péter: Ha a férfi igazán szeret…
• Tamás Amaryllis: Maverick
• Barotányi Zoltán: Afrika koktél
• Hungler Tímea: Farkas
• Asbóth Emil: Rómeó vérzik
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Az emlékezés ritmusa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kebab kapcsolat

Vajda Judit

Kebab Connection – német, 2006. Rendezte: Anno Saul. Írta: Fatih Akin, Jan Berger és Ralph Schwinger. Kép: Hannes Hubach. Zene: Marcel Barsotti. Szereplők: Emanuel Bettencourt (Sifu), Numan Acar (Schwertkampfer), Nora Tschirner (Titzi), Hasan Ali Mete (Ahmnet). Gyártó: Creado Film. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 96 perc.

 

A Kebab kapcsolat a migrációs filmek sorába tartozik, azaz alkotói nagyrészt egy népes bevándorlócsoport tagjai, a németországi törököké, akik – a franciaországi arabokhoz hasonlóan – olyan speciális kultúrát alkotnak, melynek már legfőbb ideje volt, hogy sajátos problémáikat a nagyvásznon is megjelenítsék, és megmutassák nagyvárosi multikulturális közegben zajló többnemzetiségű, többé vagy kevésbé asszimilálódott mindennapjaikat. A kisebbségi film persze műfajilag a többségihez hasonlóan gazdag – gondoljunk csak a Fallal szemben tragikus szerelmi drámájára, a Rövid és fájdalommentesre, amely kőkemény krimi, vagy francia-arab oldalról az Élet a paradicsomban című történelmi filmre.

A Kebab kapcsolat tehát – habár bevándorlókörnyezetben játszódik – szabályos ifjúsági vígjáték. Főhőse, Ibo második generációs emigráns hamburgi török fiatal, aki ugyan még törökül, „babá”-nak szólítja édesapját, de a kung-fu filmekért és Bruce Lee-ért rajong, s nagybátyja gyrosozóját merész reklámfilmmel népszerűsíti. Barátnője sem a kisebbségi csoportból kerül ki, hanem echte német (itt kerül leginkább képbe az asszimiláció, elfogadás és xenofóbia kérdése), ezt leszámítva viszont ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint bármely más német, török vagy akár magyar fiatal: generációs különbségek, a partnerkapcsolat és az énkeresés problémái egyaránt felmerülnek.

Anno Saul rendező a speciális kisebbségi problémákat a hétköznapiakkal ugyanúgy vegyíti, mint a kebabot és a kung-fut, Shakespeare-t és a terhes Júliát, a szerelmet és a használt pelenkákat. S mivel mindezt nagy kedvvel és kedvesen teszi, úgy tud véresen komoly kérdésekről (felnőtté válásról, gyerek- és felelősségvállalásról) beszélni, hogy közben egyszer sem érzik az izzadságszag. Erőltetett tanmese helyett – melynek azért fennállt a veszélye – így friss és bájos vígjáték született, amely a jó öreg görög-török ellentét karikírozásával még a kisebbségi létből is mer viccet csinálni.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8672