KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Filmintézet, a Filmvilág és a Szellemkép közös kiadásában megjelent Lotte H. Eisner: A démoni filmvászon című kötete
• N. N.: [Meghalt Fábri Zoltán]
MAGYAR FILM
• Balassa Péter: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Lengyel László: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szilágyi Ákos: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szederkényi Júlia: Mária és a nyúl Beszélgetés Enyedi Ildikóval

• Bikácsy Gergely: Renoir testamentuma A zseni és az álnaiv
• Ludassy Mária: „Éljen a nemzet”
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A nyers és a hamu King Kong-tanulmányok

• Kömlődi Ferenc: A bomlás virágai Káoszfilmek
ANIMÁCIÓ
• Boronyák Rita: Simpson papa dicsérete

• Koltai Tamás: A leleplező Szmoktunovszkij
KÖNYV
• Bori Erzsébet: Hej, halászok… NévSoros
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Finom remegések Köd
• Turcsányi Sándor: Ki a néző? Priváthorvát és Wolframbarát
• Bikácsy Gergely: Tolvajbukfenc Ipi-apacs, egy, kettő, három
• Dániel Ferenc: Bengáli béka A látogató
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Két tűz között
• Ardai Zoltán: Árnyékország
• Konrád P. Géza: Végveszélyben
• Sneé Péter: Ha a férfi igazán szeret…
• Tamás Amaryllis: Maverick
• Barotányi Zoltán: Afrika koktél
• Hungler Tímea: Farkas
• Asbóth Emil: Rómeó vérzik
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Az emlékezés ritmusa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tizenkét hónap

Lajta Gábor

Orosz meséből készült japán rajzfilm, amely nem igazán oroszos, de nem is japános. Persze nem kellene valamilyen nemzeti jelleget számon kérnünk rajta, ha önmagában is erőteljes, eredeti alkotás volna. De ahogyan egyes japán nők európaivá operáltatják szemüket, úgy próbálnak egyes japán filmek is asszimilálódni a nemzetközi rajzfilmgyártás sematikus hagyományaihoz. Így az orosz környezet felületesen jelzett; a figurák és a háttér sokszor elválnak egymástól – a táj sokkal realisztikusabban megrajzolt, mint az emberi alakok. (Ez egyébként a rajzfilmek gyakori betegsége – a háttérrajzoló általában más, mint a figurák tervezője.) Pedig az alakok szellemesebb és gazdagabb jellemzése elevenebbé tehetné a szomorkás mesét, a szegény árva, gonosz mostoha, akaratos királykisasszony és a hónap igazságosztó szellemeinek történetét, melyben tanulságul az évszakok változásának törvénye-hatalma szolgál.

Egyébként tagadhatatlan, hogy az évszakok viharos kavarodása grafikailag szépen megoldott, a téli táj egészen hátborzongatóvá válik időnként. Hokuszai, a nagy japán mester csodálatos Fuji-látképei jutottak eszembe – a Fujiyama világa esőben, hóban, viharban, az ott élő emberekkel, állatokkal –, e leheletfinom tónusú és éles vonalú fametszetek akár egy elképzelt rajzfilm fázisai lehetnének.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/05 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7108