KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Filmintézet, a Filmvilág és a Szellemkép közös kiadásában megjelent Lotte H. Eisner: A démoni filmvászon című kötete
• N. N.: [Meghalt Fábri Zoltán]
MAGYAR FILM
• Balassa Péter: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Lengyel László: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szilágyi Ákos: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szederkényi Júlia: Mária és a nyúl Beszélgetés Enyedi Ildikóval

• Bikácsy Gergely: Renoir testamentuma A zseni és az álnaiv
• Ludassy Mária: „Éljen a nemzet”
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A nyers és a hamu King Kong-tanulmányok

• Kömlődi Ferenc: A bomlás virágai Káoszfilmek
ANIMÁCIÓ
• Boronyák Rita: Simpson papa dicsérete

• Koltai Tamás: A leleplező Szmoktunovszkij
KÖNYV
• Bori Erzsébet: Hej, halászok… NévSoros
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Finom remegések Köd
• Turcsányi Sándor: Ki a néző? Priváthorvát és Wolframbarát
• Bikácsy Gergely: Tolvajbukfenc Ipi-apacs, egy, kettő, három
• Dániel Ferenc: Bengáli béka A látogató
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Két tűz között
• Ardai Zoltán: Árnyékország
• Konrád P. Géza: Végveszélyben
• Sneé Péter: Ha a férfi igazán szeret…
• Tamás Amaryllis: Maverick
• Barotányi Zoltán: Afrika koktél
• Hungler Tímea: Farkas
• Asbóth Emil: Rómeó vérzik
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Az emlékezés ritmusa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A mélység titka

Koltai Ágnes

 

Mostanában szerencsénk van a világsikerekkel: szinte azonnal az ölünkbe hullanak. Nem kell évekig áhítoznunk a Batman, a Rain Man, A hal neve: Wanda vagy A mélység titka után, a nagy európai mozikkal majdnem egyidőben futnak nálunk is. A világsiker persze nem garancia: a magyar forgalmazók nem gazdagodtak meg sem az E. T.-n, sem a Batman-en, s még a Rain Man-nel is inkább csak a szociális érzékenységet (az autista gyerekek iránti türelmet) sikerült felkelteni. A kasszasikerre James Cameron legújabb produkciója, A mélység titka számíthat. Ez a – közkeletű zsurnaliszta egyszerűsítéssel profi munkának nevezett – film szellemesen ötvözi a Kétéltű ember naiv báját és a Harmadik típusú találkozások mesés misztikumát. Izgalom, borzongató félelem, harc, szép nő, nagy szerelem – a jó mozi minden kellékét felhasználja Cameron, de csupán ezért nem hatotta volna meg az Oscar-díjakat osztó bizottság lelkét (ebben az évben ugyanis A mélység titka nyerte el a legjobb speciális effektusoknak járó elismerést).

Cameron szívhezszóló mélytengeri kalandfilmet forgatott, olyan mesét talált ki; amelyben a félelem és a pusztulás a bájjal, a kedvességgel, s a titokzatos idegen (a Földön, illetve Óceánon kívüli lény) jóindulatával jár jegyben. Mert elpusztul ugyan az amerikai haditengerészet legmodernebb tengeralattjárója, s a vízalatti olajfúróállomás sem bírja ki a tenger haragos árját, de hirtelen a semmiből megérkezik egy rózsaszínű, kocsonyás, alakját változtató lény, s kivezeti a megszeppent hősöket a mélység fogságából. Annyi vér, gyilkolás és értelmetlen pusztulás után A halálosztó és az Alien II. rendezője mintha levezekelte volna a morbid fantazmagóriákat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/06 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4368