KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Filmintézet, a Filmvilág és a Szellemkép közös kiadásában megjelent Lotte H. Eisner: A démoni filmvászon című kötete
• N. N.: [Meghalt Fábri Zoltán]
MAGYAR FILM
• Balassa Péter: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Lengyel László: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szilágyi Ákos: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szederkényi Júlia: Mária és a nyúl Beszélgetés Enyedi Ildikóval

• Bikácsy Gergely: Renoir testamentuma A zseni és az álnaiv
• Ludassy Mária: „Éljen a nemzet”
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A nyers és a hamu King Kong-tanulmányok

• Kömlődi Ferenc: A bomlás virágai Káoszfilmek
ANIMÁCIÓ
• Boronyák Rita: Simpson papa dicsérete

• Koltai Tamás: A leleplező Szmoktunovszkij
KÖNYV
• Bori Erzsébet: Hej, halászok… NévSoros
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Finom remegések Köd
• Turcsányi Sándor: Ki a néző? Priváthorvát és Wolframbarát
• Bikácsy Gergely: Tolvajbukfenc Ipi-apacs, egy, kettő, három
• Dániel Ferenc: Bengáli béka A látogató
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Két tűz között
• Ardai Zoltán: Árnyékország
• Konrád P. Géza: Végveszélyben
• Sneé Péter: Ha a férfi igazán szeret…
• Tamás Amaryllis: Maverick
• Barotányi Zoltán: Afrika koktél
• Hungler Tímea: Farkas
• Asbóth Emil: Rómeó vérzik
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Az emlékezés ritmusa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Csandra szekere

Gelencsér Gábor

Magyar, 2016. Rendezte: Vitézy László. Szereplők: Adorjáni Bálint, Székely B. Miklós, Reviczky Gábor. Forgalmazó: Megafilm. 93 perc.

 

Immár egy évtizede készíti állandó csapatával (Kálomista Gábor producer, Sz. Szabó István forgatókönyvíró, Markert Károly és Pap Ferenc operatőr, Csillag Manó vágó) és visszatérő színészeivel (így a Csandra szekerében is főszerepet alakító Adorjáni Bálinttal) a legtöbbször klasszikusok művei nyomán a Magyar Média Mecenatúra támogatásával forgatott tévéfilmjeit Vitézy László. A vállaltan a szélesebb közönségnek szóló, a művészi önkifejezést a kulturális ismeretterjesztésnek alárendelő munkák sorából kirajzolódik azért valamiféle szerzői gondolat. A történetek többsége népi-paraszti környezetben játszódik; gyakran több irodalmi művet kapcsol össze, így epizodikus szerkezetet ölt; szívesen idézi fel a kommunista diktatúra éveit. Formailag pedig – nyilván a szélesebb közönség megszólítása érdekében – visszatérő elem a narrátor alkalmazása.

A Csandra szekere mindezen ismérveket felsorakoztatja. A film Lakatos Menyhért három elbeszélése, a Füstös képek, az Akik élni akartak és a címadó Csandra szekere alapján készült. A történet falusi roma környezetben játszódik 1962-ben, s az egyik konfliktus a téglaégető vállalkozásba kezdő romák és az azt lenyúló helyi téesz között bontakozik ki. Ezt a történetet is többszörös narrátor keretezi: még a harmincas években kezdi el mesélni beteg unokájának a nagymama, majd a hatvanas években a főhős apja foglalja össze időről-időre az eseményeket, miközben ő maga is szereplője a történetnek. Fia, az egymásba öltött elbeszélések közös főhőse, az író alteregó figurája, a tanítóvá lett és magyar lánnyal házasuló fiatalember, akit mégis visszahúz közössége: előbb egy halottsiratáson vesz részt, ahol elcsábítja vonzó nővé serdült egykori tanítványa, majd részben önös érdekből, mivel felesége unszolására téglaházat szeretne építeni, ráveszi a telep lakóit, elevenítsék fel korábban űzött mesterségüket. A vállalkozás sikeres – annyira, hogy ezt a helyi politika már nem tűrheti. Minden marad a régiben…

A roma népszokások bemutatása, egy roma értelmiségi lelki küzdelme, meghasonlása, a Kádár-korszak képmutató hatalmi politikája – mindezek önmagukban fontos témák, érdemesek a népszerűsítésre. Az sem tűnik rossz megoldásnak, hogy a hiteles helyszínen, s néhány amatőrszereplőn kívül jórészt profi színészek keltik életre a karaktereket. S a narrátor sem csak a cselekmény megértését segíti, hanem egyúttal az író ízes mondatait közvetlenül is meg tudja szólaltatni. A mediális közeg és az alkotói szándék sem menti azonban a történetfűzés dramaturgiai következetlenségeit, az illusztratív lélekrajzot, a sztereotip karakterábrázolást, a folklórtól a melodrámán át a politikai tantörténetig ívelő igen eltérő szólamok szervetlen keveredését.

A hetvenes–nyolcvanas évek nevezetes televíziós műsora volt az egy-egy irodalmi művet népszerűsítő Nyitott könyv. Vitézy vállalkozásának ennyi érdeme lehet – már ha e filmek nyomán azok a bizonyos könyvek valóban kinyílnak…

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14130