KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Filmintézet, a Filmvilág és a Szellemkép közös kiadásában megjelent Lotte H. Eisner: A démoni filmvászon című kötete
• N. N.: [Meghalt Fábri Zoltán]
MAGYAR FILM
• Balassa Péter: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Lengyel László: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szilágyi Ákos: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szederkényi Júlia: Mária és a nyúl Beszélgetés Enyedi Ildikóval

• Bikácsy Gergely: Renoir testamentuma A zseni és az álnaiv
• Ludassy Mária: „Éljen a nemzet”
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A nyers és a hamu King Kong-tanulmányok

• Kömlődi Ferenc: A bomlás virágai Káoszfilmek
ANIMÁCIÓ
• Boronyák Rita: Simpson papa dicsérete

• Koltai Tamás: A leleplező Szmoktunovszkij
KÖNYV
• Bori Erzsébet: Hej, halászok… NévSoros
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Finom remegések Köd
• Turcsányi Sándor: Ki a néző? Priváthorvát és Wolframbarát
• Bikácsy Gergely: Tolvajbukfenc Ipi-apacs, egy, kettő, három
• Dániel Ferenc: Bengáli béka A látogató
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Két tűz között
• Ardai Zoltán: Árnyékország
• Konrád P. Géza: Végveszélyben
• Sneé Péter: Ha a férfi igazán szeret…
• Tamás Amaryllis: Maverick
• Barotányi Zoltán: Afrika koktél
• Hungler Tímea: Farkas
• Asbóth Emil: Rómeó vérzik
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Az emlékezés ritmusa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sötét folyosók

Sándor Anna

Down a Dark Hall – amerikai, 2018. Rendezte: Rodrigo Cortés. Írta: Lois Duncan regényéből Michael Goldbach és Chris Sparling. Kép: Jarin Blaschke. Zene: Victor Reyes. Szereplők: AnnaSophia Robb (Kit), Uma Thurman (Duret), Victoria Moroles (Veronica), Isabelle Fuhrman (Izzy), Jodhi May (Sinclair). Gyártó: Fickle Fish Films / Temple Hill Entertainment. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 96 perc.

 

Tulajdonképpen furcsa, hogy nem tíz éve filmesítették meg Lois Duncan azonos című, misztikus young adult regényét, amikor a műfaj éppen tarolt a mozikban. Duncan neves szerzője olyan generációs tinihorrorként elhíresült daraboknak, mint a Tudom, mit tettél tavaly nyáron. Itt pedig minden hozzávaló megvan, hogy horrorral kacérkodó ifjúsági filmként taroljon: bentlakásos iskola egy ódon épületben az isten háta mögött; öntudatos főhős, aki nem hagyja magát; néhány, egymástól nagyon különböző kamaszlány, akik nem értik, miért őket választották ki; valamint egyre gyarapodó fenyegető jelek. És persze a megbízhatatlan felnőttek: a francia igazgatónő, akin az első pillanattól látszik, hogy valami baj van az elhivatottságával; illetve a bárgyú szülők, akik mindebből semmit sem vesznek észre.

Szintén érthetetlen, hogy Rodrigo Cortés, aki többek között az Élve eltemetve pattanásig feszült, klausztrofób thrillerét készítette, mennyire nem kezd semmit a kínálkozó lehetőséggel, hogy újra igazán erős atmoszférájú filmet készítsen. Márpedig szemlátomást nem mozgatta meg a kísértet sztori: a Sötét folyosók összecsapott és felszínes iparos munka, amely gyorsan unalomba fullad. Cortés végigrohan a sztorin, felmutat pár műfaji kötelező elemet, egyáltalán nem érdeklik a szereplők, összecsapja a megszállottságok kifejlődését, hogy elérkezhessen a nagy fináléhoz - amely inkább mulatságos, mint ijesztő. Bár az ilyen hangulati zökkenőknek a francia akcentussal küzdő Uma Thurman egyébként is megágyaz a film során. Hiába mestere tehát Lois Duncan a feszültségkeltésnek, a Sötét folyosók-film valószínűleg minden izgalom nélkül tűnik majd el a süllyesztőben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13850