|
|
|
MoziZoolander 2Baski Sándor
Zoolander 2 – amerikai, 2016. Rendezte:
Ben Stiller. Írtsa: Justin Theroux. Kép: Daniel Mindel. Szereplők: Ben Stiller
(Zoolander), Owen Wilson (Hansel), Penélope Cruz (Valentina), Will Ferrell
(Mugatu), Kristen Wiig (Alexanya). Gyártó: Red Hour Films / Scott Rudin
Productions. Forgalmazó: UIP_Duna Film. Szinkronizált.
102 perc.
A kultusz hatósugarát
bemérni talán a vígjátékok esetében a legnehezebb. A moziban csak mérsékelten
sikeres filmek idővel, az újranézés hatására kicsi, de annál masszívabb
rajongótáborokat termelhetnek ki, akik lelkesen idézgetik kedvenc poénjaikat a
többi beavatottal összekacsintva.
A Zoolanderről sem tudható, pontosan mennyire épült be a köztudatba,
és bár a moziban nem bukott meg, a bemutató szerencsétlen időzítése miatt –
9/11után pár héttel tartották a premierjét –, csak utólag futhatta ki magát. A
mém-alapanyaggá válásban a legnagyobb szerepe talán a korszerűtlenségének
lehetett – a 90-es évek divatvilágának kiparodizálásával alaposan elkéstek Ben
Stillerék. A szatíra helyett így a totálisan idióta karakterek, az abszurdba
hajló, l’art pour l’art poénok váltak a fő attrakcióvá, csak úgy, mint a
szellemiségében és humorában rokon McKay-Ferrell produkciókban (A híres Ron Burgundy legendája, Taplógáz,
Pancser Police).
A Zoolander második része is hasonló kottából készült, mint a
közelmúlt kultvígjáték-folytatásai (Dumb
és Dumber kettyó, Anchorman: A
legenda folytatódik), vagyis a legfőbb cél a rajongók kiszolgálása, az
eredeti kultuszának ápolása volt. A kémthriller vázra felhúzott komédia a
többet, harsányabbat, látványosabbat elvét követve Rómába teszi át a helyszínt,
megsokszorozza a vendégcelebek számát, és az első rész visszatérő poénjait
kivétel nélkül továbbgörgeti. A célt érő és az elhibázott poénok aránya
hasonlóan alakul, mint az eredetiben – és ezúttal is Will Ferrell lopja el a
show-t –, még ha a keményvonalas rajongók egy részének nehéz is lehet
szembesülni azzal, hogy blődség tekintetében nincs különbség a két film közt. A
Zoolander 2 legnagyobb szexepilje,
hogy nem szégyelli az olcsó eszközöket, sőt kigúnyolja a hipszter-mentalitást,
amely már csak a szarkazmus szűrőjén képes látni a világot, és rajongását is
kényszeresen posztmodern iróniába burkolja.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 18 átlag: 6.67 |
 |
|
|
|
