KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Moszkva, Belgium

Forgács Nóra Kinga

Aanrijding in Moscou – belga, 2008. Rendezte: Christophe Van Rompaey. Írta: Jean-Claude Van Rijckeghem és Pat van Beirs. Kép: Ruben Impens. Zene: Tuur Florizoone. Szereplők: Barbara Sarafian (Matty), Jurgen Delnaet (Johnny), Johan Heldenbergh (Werner), Anemone Valcke (Vera), Sofia Ferri (Fien). Gyártó: A Private View. Forgalmazó: Másképp Alapítvány. Feliratos. 102 perc.

 

Mi történik, ha a brit kitchen sink realizmus hagyományai, a melodramatikus történetszövés túlzásai és a romantikus komédiákba illő módon elrajzolt, első látásra összeférhetetlen karakterek adnak randevút egymásnak egy külső lakónegyedben? A Moszkva, Belgium a példa arra, hogy mindebből lebilincselő hétköznapi mese kerekedhet – megértésről, elfogadásról, szeretetről, szerelemről és persze a kisbetűs életről, ami negyven fölött sem áll meg, sőt, napról napra kitartóan adagolja nem mindig kellemes meglepetéseit.

A Moszkva, Belgium hőse Matty, a negyvenegynéhány éves családanya, aki három gyermeke és a kapuzárási pánikját fiatal barátnővel enyhítő, félig ex férje vonzáskörében keresi önmagát és az élete elveszett sava-borsát. Mindezt nem várt fordulatként egy koccanásos balesetben megismert, fiatalabb, életörömmel teli, de nem éppen makulátlan múltú kamionsofőr segíthet újra megtalálni, felülírva Matty boldogságról és normalitásról alkotott fogalmait. A belga Christophe Van Rompaey harsány és meghitt szituációkat, nyilvánvaló és rejtett érzelmi viszonylatokat egyaránt empátiával ábrázoló párkapcsolati-családi mozijának szereplői egy-egy eltúlzott vonásuk ellenére is hiteles karakterek maradnak, hihető és átélhető reakciókkal. A film egyfelől könnyedén hozza ki a maximumot a komikus helyzetekből, másfelől pontosan húzza meg a drámai erővonalakat és ügyesen szövi a motivációs hálót, túlzásai és szentimentális epizódjai is intelligenciáról, (ön)ironikus látásmódról, ugyanakkor a fentebb emlegetett emberi értékek iránti őszinte elkötelezettségről tanúskodnak.

A belga külvárosi romkom remekül ötvözi tehát a valószerűség és valószínűség igényét a zsáner látásmódjával, ügyesen hozza helyzetbe figuráit, a komikus mozzanatoknak és reakcióknak életszerű problémák adnak mélységet, a Matty szerepét alakító Barbara Sarafian játéka pedig még a gyengébb jeleneteket is elevenséggel tölti meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9819