KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Jackie Chan: A nagy balhé

Géczi Zoltán

’A’ gai waak (Project A) – hongkongi, 1983. Rendezte: Jackie Chan. Szereplők: Jackie Chan, Sammo Hung, Biao Yuen, Dick Wei. Forgalmazó: Budapest Film. 106 perc.

 

Azok a filmbarátok, akik nemrégiben megnézték egy csillagászati költségvetésű hollywoodi akciómozi netre kiszivárgott workprint kópiáját, siralmas élményben részesülhettek. A belső használatra szánt anyagból cáfolhatatlanul kiderült, hogy a tavaszi szezon méregdrága szuperlátványosságának súlypontozott elemeiből szinte semmi sem valódi: a harci jelenetekben a programozókon és az animátorokon kívül további élő emberek nem nagyon vettek részt, és csupa poligon-figurák csapnak össze a gondosan megkomponált pixelkörnyezetben.

A hongkongi harcművész-komédiások 1983-as klasszikusa üdítő ellenpéldája a mainstream amerikai filmiparra jellemző digitális restségnek. Jackie Chan, Sammo Hung, Biao Yuen és Dick Wei, a keleti akciómozi Marx fivérei valódi klasszikust adtak az 1980-as években oly virgoncan ficánkoló zsáner katalógusához, amelyet sokan a mai napig a legkiválóbb munkájuknak neveznek. A kalózok ellen szövetkező derék tengerészek tempós történetét bolondos kergetőzések, ihletett trükkök és végtelen profizmussal előadott harci jelenetek színezik, amelyek könnyedén ellentételezik a korántsem a nyugati drámaiskola szabályai mentén szövődő, európai szemmel nézve gyakorta bugyuta cselekmény kisdedóvós humorát. Jackie Chan rendezőként és főszereplőként egyaránt ragyog; a kamera kedvéért még az óratoronyból is aláveti magát, a közösen kidolgozott bunyókban pedig valódi harcművészek mutatják be, mily látványos is a legendás kínai operaiskola szigorú tréningjének szakmai hozadéka, mily komplex mozdulatsorok valósíthatók meg egyetlen snittben.

A nagy balhé meseszép példázata annak, miként dolgoznak a lelkes és felkészült filmesek, akik hajlandóak akár a szó szoros értelmében is összetörni magukat a nézők szórakoztatása végett. A régi iskola eminensei nem a legfrissebb verziószámú szoftverekkel harcolnak a publikum kegyeiért, hanem a kemény edzésekben és a feszes csapatmunkában, vagyis az emberi tényezőben hisznek – 2009-ben pedig hihetetlenül felvillanyozó élmény a hagyományos filmcsinálás iránti elkötelezettség ily őszinte megnyilvánulása.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9809