KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bad Boys

Nánay Bence

Szokványos, unásig ismert kriminek indul a film. A maffia megszerzi a rendőrség raktárában megsemmisítésre váró kábítószert, túszokat szednek, két rendőr rájuk talál, leszámolás.

Valljuk be, ez a történet nem hat az újdonság erejével. Ilyesmivel már nem nagyon lehet becsalogatni a nézőt a moziba. Bármilyen izgalmas akciójelenetekkel kápráztat el a rendező, ez önmagában már nem elég. Nem eladható.

A Bad boys azonban mégsem szokványos krimi, és a legkevésbé sem unalmas. Ugyanis a két rendőr egyáltalán nem hasonlít egy átlagos akciófilm hőseihez. Épp ellenkezőleg.

Egyikük (Martin Lawrence) tipikus papucsférj, három gyerekkel, elálló fülekkel és jó adag kisebbrendűségi komplexussal. A másik (Will Smith) már inkább megközelíti az akcióhős típusát: sok pénze van, ragadnak rá a nők, de ő meg rettenetesen hiú és betegesen öntelt.

Mind a ketten nagyon szeretnének hasonlítani egy igazi akcióhősre. És éppen ez a legszórakoztatóbb a filmben, ahogy a két rendőr megpróbálja utánozni azokat a gesztusokat, azt a hanghordozást, amit a moziban vagy a tévében a nagyoktól láttak. Ettől persze csak még nevetségesebb lesz minden egyes mozdulatuk.

Őszintén szólva én a film végére sem tudtam eldönteni, hogy akciófilm vagy akciófilm-paródia az, amit nézek. Valószínűleg mind a kettő, egyben. Most ez a divat. Two in one.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=913