KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hajrá Ecsebeszte!

Barotányi Zoltán

Aupa Etxebeste! – spanyol–baszk, 2005. Rendezte: Asier Altuna és Telmo Esnal. Írta: Asier Altuna és Pablo Bueno. Kép: Javier Aguirre. Zene: Javi Pez. Szereplők: Ramón Aguirre (Patrizio), Elena Irureta (Maria Luisa), Paco Ságarzazu (Luziano), Iban Garate (Inaki). Gyártó: Irusoin/Alukatsu. Forgalmazó: Szimpla City. Szinkronizált. 96 perc.

 

Fenn az ernyő, nincsen kas – tartja a régi magyar szólásmondás, s körülbelül ez a kiinduló szituációja Asier Altuna baszk nyelvű (!) filmjének is. A főhős Patrizio Etxebeste egy baszksapkát (barétot – nem svájcisapkát!) készítő cég vezetője, a helyi közösség megbecsült tagja, a polgármesteri cím nem is oly titkolt esélyese, látszólag megcsinált ember – valójában a teljes anyagi csőd szélén áll, kiemelt helyen a banki feketelistán. Közismert vígjátéki szituáció ez: fenn kell tartani a látszatot, ezért kitartóan színlelni kell – nem szükséges tovább ragozni, már ennyiből  ismerős lehet e helyzet a hazai néző számára. A rendező nyilatkozata szerint a film sztorija megtörtént eseten alapul, valószínűleg ezért is annyira abszurd: az Etxebeste-család éppen nyaralni készült, mikor beüt a krach, amit titkolni kell, tehát titokban hazautaznak, és behúzott függönyök mögött, lehetőleg minél nagyobb csöndben (természetesen pénz és ennivaló nélkül) otthon „nyaralnak”. A szituációk szinte maguktól adódnak – az alkotók becsületére váljék, hogy diszkréten és ízléssel élnek az alkalmazható filmes eszköztárral. A pletykás, leskelődő szomszédasszony kicselezése, az Etxebeste-fiú számára ellenállhatatlanul csábító, szép szomszédlány becserkészése s legfőképp a kövér perzsamacska elejtése és feltálalása kötelező, kihagyhatatlan elem, és persze a vérhülye betörőknek s nyomukban a népségnek/katonaságnak (bocs: rendőrségnek) is meg kell érkezniük – a karakterek jól kitaláltak, s a színészi játékra sem lehet panasz. Az efféle filmek átka, hogy úgyszólván lehetetlen befejezni őket: tulajdonképpen ezt sem sikerült, de hát a fene bánja – másfél órán át garantáltan jól szórakozik, aki beül a moziba. No és még valami: már csak a baszk nyelv kedvéért is érdemes szemügyre venni a Hajrá Ecsebeszté!-t – ritka szép dallamos nyelv, valószínűleg még a káromkodás is úgy hangzik baszkul, mint egy hazafias poéma.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/09 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8732