KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A nyughatatlan

Köves Gábor

 

A showbiznisz saját halottai nem nyugodhatnak békében. Beleegyezésükkel vagy sem, hangszerre és bőrszínre való tekintet nélkül, előbb utóbb minden valamirevaló önsorsrontó zseni megkapja a maga életrajzi moziját. Tegnap Ray Charlesé volt, ma Johnny Cash-é, maholnap Szécsi Pálé a reflektorfény még egy utolsó körre, s szerepel még név elég a megemlékezésre érdemes, rentábilis halottak várólistáján. Minél nagyobb azonban az életmű, és minél filmszerűbbek az életművet övező drámai pillanatok, annál nagyobb a miből-mennyit dilemmája. Rendszerint itt szokott elcsúszni a dolog, s jönnek a rügyfakadástól lombhullásig minden fontos momentumot összezsúfoló megemlékezések, a precíz, felsorolás-szagú mintadarabok. Egy ember élete – legyen a kérdéses személy akármilyen koponya, nagyformátumú hős, millióknak hitet adó rebellis – még nem ad ki egy mozit, ahogy egy remek képességű imitátorból sem lesz mozihős, csak azért, mert egy bizonyos szögből épp úgy fest, mint az imádott bálvány az elhíresült címlapfotókon. Az ismét remek színészeket összetoborzó James Mangold jó lóra tett a country-sztár Johnny Cash-sel, Cash élettörténetében ugyanis megtalálta azt a filmidőben két órán keresztül is hathatós drámát, ami összefogja az olyan ismert sztárbió-sztenderdeket, mint a zaklatott gyermekkor, a hihetetlen felemelkedés, az elrettentő bukás, és a csodával határos visszakapaszkodás fejezetei. A nyughatatlanban egy precíz életrajzi film elemei keverednek egy nagyszabású love story tucatnyi buktatón keresztül vezető történetével. Cash és későbbi felesége, az ugyancsak country-énekes June Carter évtizedeken átívelő se veled–se nélküled kapcsolata nagy szolgálatot tett a filmeseknek, akik azzal, hogy filmjük második részét szinte kizárólag e két ember viszonyának szentelik, sikerrel törik meg a híres emberek zaklatott életét felvillantó epizódok monotóniáját.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8523