KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bumfordi

Veress József

Petya Gorohov, a film főszereplője faluról került a Közgazdasági Főiskolára. Ismerjük ezt a típust: a „fényes szelek” éveiben nálunk is csapatostól jelentkeztek a csillogó szemű vidéki fiatalok a tudomány és a művészet világában. Jöttek, láttak és győztek. Rajzásuk később sem szűnt meg. A „falusi a fővárosban” konfliktusa időközben új tartalmakkal telítődött (ma már nincs nagy különbség az életformában), az alapszituáció azonban változatlan maradt. És nem sokban különbözik elődeitől a mai hős sem, aki valahol az isten háta mögött nőtt fel, s hirtelen a metropolisban találja magát. Mi jellemző rá? Az eltökéltség, az „azért is megmutatom” csillapíthatatlan ambíciója. A fáradhatatlanság, a „meg kell szenvedni az eredményekért” felismerése. Döccenők – netán válságok – így is adódhatnak. Ha az ember messzebbre tekint a napi céloknál, erőt merítve juthat túl rajtuk.

A Bumfordi képlete kissé elcsépelt. Petya napjai látványos események, kalandos fordulatok nélkül telnek, aztán egyszer csak bedobja a törülközőt, mert nincs sikerélménye. Társai rábeszélik, hogy folytassa tanulmányait. A „második menetben” eredményes kísérletet tesz az angol nyelv meghódítására, s megismerkedik a szerelemmel is. A mese – valljuk meg – kissé szimpla, ráadásul didaktikus ballasztokkal terhelt, a filmnek azonban így is vannak hangulatos jelenetei (főiskolai órák!).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7883