KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Walt Disney állatbirodalma

Bende Monika

Nem hiszem, hogy egy állatfilm különösebb méltatásra szorulna bárhol a világon. Urbanizálódott életünkben már az óriási termetű mérges pók is osztatlan érdeklődésre számíthat. A lakótelepek kutyagyűlölői, macskairtói is elandalodnak a bájos oroszlánkölykök láttán. Nem is beszélve kutyák-macskák gyámolítóiról, gyermekeinkről. Biztos sikerre számíthat tehát ez az összeállítás is, tán nem egészen méltatlanul. Mert az „ennivaló” állatkölykök mellett gyönyörű példányokat láthatunk az állatkertek depressziós nagyvadjairól, képi bravúrokat, valóságos show-műsorokat egzotikus madarak, rovarok röptéről, rituális táncáról. Ritka életjelenségeket, ritka állatokat természettudományos ismereteinket gyarapítandó. Még akkor is, ha az a bizonyos rozsomák nem falánkságból, hanem a természetben ritkán fellelhető gyilkos hajlamból pusztít maga körül, aztán fákra aggatja áldozatait.

Azért az nyilvánvaló, hogy Walt Disney nem Cousteau kapitány tudományos megszállottságával, nem anyagi áldozatok vállalásával készítette Oscar-díjas filmjeit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7762