KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Revans

Barabás Judit

Politikai krimit látunk – a jelző akár el is hagyható: bűnügyi történetet látunk. Hogy a háttér ezúttal Románia a második világháború idején, és a bűnözők a hírhedt vasgárdisták, akik a bolsevistagyanús lakosság legyilkolása mellett politikai konspirációk részesei és fő végrehajtói – nos, mindez a műfaj szabályain nem változtat. Annál kevésbé, mivel Vasgárda ide, Vasgárda oda, az abszolút főhős – mint már több filmben – Moldovan felügyelő. Bármennyire bizarrnak tűnhet is az állítás, magányában rokona ő Ross Macdonald és Raymond Chandler detektívhőseinek, Lew Archernak és Philip Marlowe-nak. Ám ez a felügyelő romantikus figura: a legvalószínűtlenebb szituációkból is játszi könnyedséggel menekül meg, vív tűzpárbajt tízszeres túlerővel, ugrik robogó vonat tetejére. Minél fantasztikusabbak a helyzetek, hősünk annál rezzenéstelenebb arccal és makulátlanabb eleganciával kerekedik fölül. A szituációk egyre valószínűtlenebb volta és a színész kitűnő alakítása figyelmeztetnek arra, hogy Moldovan felügyelő gáncsnélküli lovag-alakját leheletnyi iróniával fogjuk fel és tekintsük egy kissé a mítosz paródiájának.

A rendező – természetesen – jó filmet akart csinálni, ez majdnem sikerült neki. Elismerésre méltó ügyességgel balanszíroz véres naturalizmus, naiv ideologizálás és a már említett paródiagyanús hang között, és bár mindig hajlandó elmenni a legvégső határig, többnyire megtalálja az egyensúlyt. Követjük a filmet, anélkül hogy figyelmünk lankadna – talán csak a politikai konspirációs tárgyalásoknál fáradunk el egy cseppet –, és feltétel nélkül drukkolunk ennek a rokonszenvesen kesernyés felügyelőnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/11 39-40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7664