KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Őrült napok

Loránd Gábor

 

Mintha kissé megkergültek volna az NSZK-ból szabadságra hazatért jugoszláv vendégmunkások. Isznak, kártyáznak, autójukon parádéznak, esztelen fogadásokat kötnek, régi ellentétek parazsát szítják, még ölnek is. Nikola Babić intő példázatnak szánt története arról igyekszik meggyőzni a nézőt, hogy az idegen földön szerzett élmények: a magány, a kiszolgáltatottság, a naphosszat tartó robot elvadítják, tönkreteszik a hajdan vidám, egyszerű falusiakat. Pénzük van, de valahogy mind kivetkőznek régi önmagukból. Csak a tragédiák figyelmeztetik őket: valami nincs rendben.

Készséggel elfogadjuk, hogy kegyetlenek a vendégmunkáslét törvényei, hisz olvashattunk szavahihető krónikásokat: Böllt, Lenzet, Max von der Grünt, vagy külföldet járva, magunk is láthattuk a diszkrimináció ugyancsak konkrét megnyilvánulásait. Ez a film viszont nem tud hiteles kapcsolatot teremteni a két pólus, a külföld és a szülőföld között. Mértéktelen kocsmai ivászatok és egy puskalövéssel végződő egyéni bosszú képei peregnek előttünk, csak a bánatos arák és hitvesek panaszából sejthetjük meg, honnan fúj valójában a szél. A vendégmunkás-barakkok felől. De ezt legfeljebb csak becsületszóra hisszük el ennek a hosszadalmas üresjáratokkal elnehezített műnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/10 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7311