KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sárkányszív

Tamás Amaryllis

Az ironikus sárkányfolklór-filmet a hiedelemmondák ősisége hatja át. A kalandokban és fantasztikumokban bővelkedő varázsmese Krisztus után 984-ben játszódik, a helyszín Avalon, Arthur király legendák övezte szigete.

A démonikus lény, Draco (hangja: Sean Connery) – fajtájának utolsó példánya – agyafúrt tréfacsináló, de a nagyvitézségű lovagtól, Bowentől sem idegen némi szélhámosság. Mitikus méretű küzdelmük nem merül ki a természetfeletti hatalmakat befolyásoló mágikus praktikák meghiúsításában, inkább abban, hogy a fantasztikus mesekalandok újra életre ébredjenek. Itt a hétköznapok csatározásaiban helytállni legalább annyira fontos feladat– vitéznek, sárkánynak egyaránt – mint csodát teremteni.

Ha parodisztikussá szelídült hőstípusaival – a reáliák és a mitikus elemek olykor diszharmonikus filmszövedékében – a Sárkányszív nem képvisel is olyan kulturális értéket, mint a hiedelemtörténet klasszikusai, azok az ifjú mozikalandorok lelik majd benne örömüket, akik a mesélni tudást a megbecsült tehetségjegyek közé sorolják.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=71