KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Te már nagykisfiú vagy

Koltai Ágnes

 

Húsz évvel ezelőtt forgatta Francis Coppola ezt a filmet, akkor, amikor a Warner és a Seven Arts Stúdió ígéretes tehetsége volt (bár még csak segéd- és szinkronrendező, de ontotta a forgatókönyveket, megfilmesítési jogokat vásárolt és társproduceri feladatot is vállalt). A Te már nagykisfiú vagy, amely David Benedictus humoros regényéből készült, az iparos Coppola személyes hangú filmje a kamaszkorról. Hőse egy bumfordi fiúcska, aki szeretne már megszabadulni a szüzesség kínjától, s aki olyan őrülten szerelmes a szüfrazsettnek álcázott, romlott kokottba, hogy megérinteni sem meri, nehogy „megrontsa”.

Látványos gegparádé a Te már nagykisfiú vagy, mégsem aratott nagy sikert. Nem véletlenül finanszírozta évekkel később Coppola, a „filmes keresztapa” George Lucas American Graffitijét: azt remélte, hogy Lucas beteljesíti álmát, leforgat egy hamisítatlan amerikai mitikus filmet az ifjúkorról. Való igaz, George Lucas – a pénzcsináló új-Hollywood másik ígéretes tehetsége – rafináltabb kamaszmelodrámát készített.

Francis Coppolának a külsőségekhez, a gigantikus, lesújtó látványhoz van érzéke: már ebben a filmjében is tobzódik a hatalmas panorámákban, a tablószerű képekben és a gyors vágásban. Ám minden érzelgőssége, naiv romantikája ellenére is rokonszenvesebb ez az ifjúkori botlása, mint későbbi, mérnöki precizitással megtervezett, hideg filmjei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/03 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5881