KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Holtomiglan-holtodiglan

Sneé Péter

Csökkenteni a befektetés kockázatát – ez minden üzleti vállalkozás egyik fő törekvése. Ki annak tekinti a filmkészítést is, nem vonhatja ki magát a hatálya alól, következésképp ragaszkodik a már bevált receptekhez. Az újítás ugyanis azon veszéllyel jár, hogy esetleg elriasztja a nézőt, s üresen marad a kassza. Igyekezni kell tehát minél inkább emlékeztetni a kedveltre, az unalomig ismertre, már feltéve, ha egyáltalán képesek vagyunk rá.

Gene Quintano azonban ügyetlen mókamester, rossz viccmesélő, nem tudja jól előadni az ezerszer ismételt sztorit sem. Beéri avval, hogy különféle bizarr figurákat állítson lehetetlen helyzetekbe, s azután magukra hagyja őket, reánk bízva: min nevetünk éppen. Ha olykor mégis elszánja magát egy poénra, előtte nem felejt el figyelmeztetni, most következik az attrakció: színészeivel bugyuta képet vágat, hogy észrevegyük, ideje mulatni. Amikor pedig tétován elejt egy szituációt, „még jó, hogy nem történt semmi bajunk”-féle fordulattal köti a következő bágyadalomhoz. Jobbára az alkotók hibáin derülhetünk tehát, azt számolgathatjuk, hányszor vetül a mikrofon árnya szerencsétlen mímesekre, vagy miként feledkeznek meg az előző jelenet zárszaváról.

Ennél csupán az szórakoztatóbb, mennyire egybevág a gyártók és a forgalmazók gondolkodásmódja. Utóbbiakat vélhetően az ösztökélhette a produkció bemutatására, hogy főszereplőjével, Kim Cattrall-lal találkozhattunk már a Rendőrakadémia sorozatában, illetve a Nagy zűr Kis Kínában című opuszban. Vajon ennyi elég?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/09 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=565