KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Sárkány éve

Létay Vera

 

A folyó innenső partjáról nézve, ahol a művészfilmek elszórtan, szerényen, szinte álcázva lapulnak a kies lankákon, a harsány, tüzes színekben égő, vérbő professzionalizmus, életszerűség, díszletfantázia, a mese a gengszterfilm-mitológia újjászületett sárkányaival szembeszegülő megszállott és magányos rendőr-hérosz önpusztító küzdelméről – démoni elevenségűnek tetszik. Michael Cimino, az egykor nemzetközi politikai botrányt kavart Szarvasvadász rendezője mindent tud az amerikai metropolisz belső lüktetéséről, a zajos, villogó fényű élet bombasztikus hatásairól és az intim szféra levegőtlenségéről, az erőszak kaotikus láncreakciójáról, és mindenekelőtt persze az amerikai ízlésű filmkészítés aranyszabályairól.

Mickey Rourke – akit ma Marlon Brando jogos örökösének tartanak – a lengyel származású, vietnami obsitos rendőrtiszt szerepében valóban a régi nagy western-hősök erkölcsi konokságát és tragikus megjelöltségű filmvarázsát sugározza. Leszegett fejű eltökéltsége, ahogyan a hatalmas kínai kábítószermaffia feltörekvő, új főnökének véres hatalomátvételét, s a rendőrség hallgatag korrupcióját leleplezi, a revolveres sárkányölő lovagok mítoszát élteti tovább az időben.

Az ezerszer elmondott történet dinamikus új változatát a folyó innnső partjáról, szomorkás fölénnyel palástolt önbizalomhiánnyal nézegetjük.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4312