KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rocketeer

Tamás Amaryllis

 

A kalandfilmek legjobbjait idéző, bravúros jelenetekben gazdag alkotás, Timothy Dalton ironikus-önironikus Erről Flynn-paródiájával a középpontban, izgalmas–látványos képeivel, történetével a szó szoros értelmében odaszögezi a nézőt a moziszékhez. Amikor a NOAA-11 műhold által készített felvételeken naprakészen követhetjük, ahogy a Kuvait területéről induló füstcsóva beborítja a Perzsa öbölt, és bolygóközi radartérképező űrszondák vizsgálják az égi mechanika törvényeit, jól működő műholdakat lőnek le csillagháborús „kísérletek” során –, nem is tűnik képtelenségnek a film alapötlete: hogy a Harmadik Birodalomban a 30-as években kifejlesztettek volna egy, az emberi testre erősíthető rakétát a „ma Európa, holnap a világ” célkitűzés sikerének érdekében. Ezt a „csodafegyvert” igyekeznek aztán politikai gengszterbandák kollaboráns képviselői megszerezni, hogy saját hadászati felderítő kapacitásuk része legyen. A titkos találmány a véletlen jóvoltából egy Einstein-tekintetű ezermester és egy fiatal, a repülést önmagáért kedvelő pilóta kezébe kerül, akik buzgó szorgalommal tökéletesítik. Vehemens feladatul kapja tőlük csellel, ármánnyal elrabolni azt a náci-szimpatizáns hollywoodi sztár („Erről Flynn”, akit a filmben Neville Sinclairnek hívnak). Kétpólusú jellemünk frappáns természettudósi és költői meghatározása szerint „az őrült majom”, aki „a természet és Isten dialógusából” született, menekülni kényszerül egy égő Zeppelinbárka hátán....lesz-e bárka...?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4245