KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ember, aki túl keveset tudott

Békés Pál

 

Nincsen új a nap alatt. De nem is mindig szükséges. Vannak jól bevált sémák, melyek ügyes csavarással, szellemes aktualizálással és jó színészekkel ismét épkézláb mozivá, és ha a szerencse is a rendező mellé szegődik, sikerfilmmé gyúrhatók. Az ember, aki túl keveset tudott éppen ilyesfajta ötletre épít, a profi titkosszolgálatok mérkőzésébe véletlenül belekeveredett mit sem sejtő amatőr kliséjére.

Ezúttal Bill Murray-é, a kerekfejű és látványosan semmitmondó arcú komikusé a főszerep, ő játssza a derűs iowai surmót, aki saját születésnapját ünneplendő, beállít Londonban élő, sikeres öccséhez, hogy figyeljenek már őrá is egy kicsit. A sikeres öcsnek azonban éppen üzleti vacsorát kell abszolválnia, így azután kínjában befizeti az ünnepeltet egy tévévetélkedőbe, melyben a versenyzők egy élethű krimiben vehetnek részt. A véletlen valódi krimibe sodorja a szórakozásra vágyót – az orosz és az angol titkosszolgálatok háttérbe szorult vezetőinek közös akciójába: együttes erőfeszítéssel kívánják felrobbantani a Londonba érkező orosz miniszterelnököt és angol vendéglátóját, hogy így támasszák fel haló poraiból a hidegháborút, mely mindkettejük kenyerét jelentette. A mit sem sejtő iowai videótéka-tulajdonos pajkos tévévetélkedőben érzi magát, és a tékában kilóra fogyasztott bárgyú krimik modorában adja elő az érdesszívű bérgyilkos pengeagyú titkos ügynökkel és szívtipró playboyjal elegy figuráját, melyet jótékonyan színez az alap: az amerikai Közép-nyugatról szalajtott nem egészen nagyvárosias alkatú (más szóval enyhén bunkoid) balfácán. A jutalomjátékot jól játssza a jutalmazott. Az orosz népképviseletben előadott guggolóst, melyben duettet táncol a bombát rejtő Maruszja-babával, még emlegetni fogják táncos-komikus körökben. A film a blődli-kategória élvonalába tartozik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3740