KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Legbelső félelem

Tamás Amaryllis

Őexcellenciáját, a chicagói érseket meggyilkolják, tizenkilenc esztendős menhelyi pártfogoltját gyanúsítják a tett elkövetésével. Megkezdődik az indítékkeresés.

A fegyházban a „hentesfiú”-nak becézett gyanúsított lelkének feltérképezésén pszichiáter-klasszis buzgólkodik, a pengeeszű ügyésznőtől halálbüntetés kiszabatását várja a főügyész. A védőügyvéd az érsek 60 milliós veszteséget termelő befektetései körül kezd szaglászni, s előkerül egy videókazetta is, bizonyítván, hogy az atya pornófilm-készítésben is járatos volt. A chicagói polgármester igyekszik eltüntetni a tekercset, mert kiderülne, hogy az érsek szexuális eltévelyedéséről már érkezett bejelentés hozzá – tizenegy esztendeje.

Mindenki nagyon okosnak hiszi magát, de a legagyafúrtabb a valódi gyilkos. Felismeri, hogy a tudományágak (pszichológia, pszichiátria, büntetőjog) szertehullott sokféleségét mára csak a bíróság technikai szervezete tartja össze. E tudományok legkiválóbb művelői pedig mintha régen elfelejtkeztek volna meghódolni a valóság előtt. A munka előrehaladtával az ügyvéd úr azon kapja magát, hogy feltételezései épp az igazság kiderítésére alkalmatlanok, az ítélet pedig erkölcsi és jogi zsákutca. Csak amikor az ellentmondásos személyiségű gyilkos leleplezi magát a film utolsó pillanataiban, döbben rá, hogy az értelem csak eszköz volt, a gondolkodás csak út az „ész trónfosztásához”. Nem a logika a legfelsőbb fórum.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=319