KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy fiúról

Hungler Tímea

 

Nick Hornby, a Pop, csajok, satöbbi bestseller könyv írója amolyan Helen Fielding (Bridget Jones naplója) férfi variáns; hősei az önimádók társadalmának mintapéldányai: altruitásból nulla százalékot teljesítenek, önsajnálatból azonban világbajnokok is lehetnének.

Az Egy fiúról főszereplője (Hugh Grant) is egy ezen hősök közül; apja egy bugyuta karácsonyi nóta jogdíjait hagyta rá, így bőven marad ideje legfőbb és leghűségesebb társára, saját magára. Napjait, hogy ne folyjanak el teljesen parttalanul, egységekre osztja fel: hol a hálón bóklászik, hol a fodrásznál ül, hol a tévét bámulja, egyszóval szélsőségesen unatkozik. Egy szép napon, engedve a családi nyomásnak, nő után néz. Ha nem is a gümőkórosok és a rákbetegek összejöveteleit kezdi látogatni (lásd: Harcosok klubja), de egyedülállóként az elvált szülők klubdélutánjainak oszlopos tagjává válik. Már éppen lendületben van egy szép szőkénél, amikor megismerkedik a hippi szemléletű, depressziós, bioétrenden élő Fionával, és annak iskolás kisfiával, aki elhatározza, megszerzi hősünket a csonka családnak. Az üldözőből üldözött lesz, a koravén kisfiú mellett gyerekes főszereplőnk kénytelen-kelletlen felcseperedik, és amikor már érzelmileg is készen áll az önzetlen szerelemre, Rachel Weiss személyében álmai (elvált, egy gyermekes) asszonya is besétál az életébe.

Jóllehet a filmet az Amerikai pite rendezői jegyzik, a producerek között a Sztárom a párom, a Négy esküvő, egy temetés valamint a Bridget Jones naplója alkotógárdája áll. Az Egy fiúról az ő hatásukat tükrözi: vicces, ironikus, keserédes, érzelemdús, egyszóval nagyon is emberi vígjáték.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2730