KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Anakonda

Tamás Amaryllis

 

Belzebub, Béliál, Lucifer „ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el” a film főszereplője, a tizenhat méteres anaconda, az alvilági gonosz jelképe, bibliai szinonimája. A nagy sárkány, ama régi kígyó, „a ki neveztetik ördögnek és Sátánnak” a Jelenések Könyvében és ábrázoltatik szent borzadállyal a jelenések filmjében.

Az észrevétlen közelítő halál megtestesülése aképp tekeredik itt lakóhajóra, árbocra, áldozatra, ahogy a mondabéli Szesa kígyó a hinduk világoszlopára, a Mandara-hegyre.

Az egzotikusan szép dokumentumfílm-rendezőnő (Jennifer Lopez) stábjával titokzatos indián törzset kutató céllal száll amazonasi hajóra. A hozzájuk kéretlenül csatlakozó Paul Sarone (Jon Voight) Nicholson shiningos mosolyát felülvigyorogva csalja csapdába a stábot. Alantas-kényszeres démoni erő hajtja, hogy szembeszálljon s legyűrje a legendás óriást. Végül az antihősök (kígyó, kígyóvadász) ellenfele a Nő lesz. A törékeny dokumentum-filmrendező akár egy energikus Wagner-látomás (női Siegfried) gyűri le és kerekedik fölébe a sötétség hatalmának.

Felkeltheti-e a szellem étvágyát a mutatós látványsivatag? Gyerek kortársainknak ki vagy mi segít tartalommal megtölteni az ősi legendák zanzásított változatát?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1572