KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Zöld könyv

Pethő Réka

Green Book – amerikai, 2018. Rendezte: Peter Farrelly. Írta: Nick Vallelonga és Brian Hayes Currie. Kép: Sean Porter. Zene: Kris Bowers. Szereplők: Viggo Mortensen (Tony Lip), Mahershala Ali (Don Shirley), Linda Cardellini (Dolores), Dimitrij Marinov (Oleg). Gyártó: Participant Media / DreamWorks Pictures. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 130 perc.

 

A kiszámítható és önismétlő termékeket gyártó filmiparban időről időre előkerül egy-egy olyan alkotás, ami frissességével és a kasszasiker-fordulatok nélkülözésével, váratlanul tesz szert kiemelkedő népszerűségre: a Zöld könyv, Peter Farrelly igaz történet alapján készült filmje (melyet az egyik főhős fia, Nick Vallelonga írt) is ezek közé tartozik. A hatvanas években járunk az Egyesült Államokban, ahol a jómódú fehér körökben hatalmas népszerűségnek örvendő fekete zenész, Don Shirley úgy dönt, eleget tesz a meghívásnak és koncertturnéra indul a déli államokban is, ahol ekkor még tombol a nyílt rasszizmus. Azt azonban alaposan meg kell választania, ki kíséri el az úton sofőr-testőrként, így kerül a képbe a pimasz és laza olasz kidobóember, Tony Lip. Kettejük útjáról szól Farrelly filmje, pontosabban arról, hogyan hat egymásra ez a két tökéletesen különböző világból érkező és eltérő értékrenddel rendelkező ember.

A Zöld könyv attól működik igazán jól, hogy miközben beszél a rasszizmusról és annak minden társadalmi abszurditásáról (miközben az előkelő, sznob fehér közönség teltházzal és hatalmas tapssal fogadja a zenészt, azt már nem engedi meg, hogy használja a mosdót, inkább kiküldik a kert végi budiba), a középpontjában sokkal inkább a személyes identitáskeresés áll. A megalázó helyzetet elszenvedő fekete zenésznek nem az a legnagyobb problémája, ahogy bánnak vele, hanem hogy ő maga sem döntötte még el, pontosan mit képvisel és minek vallja magát. A remekül kidolgozott karakterek és kiváló dialógusok mellett Viggo Mortensen játéka a legemlékezetesebb a filmben: egyszerű bevándorló karaktere még épp nem parodisztikus és erőltetett, „teljes testtel eljátszott” poénjai viszont tökéletesen működnek. A Zöld könyv tehát az a fajta „fontos film”, ami nem csak bemutatott témája miatt jelentős, de egyben szórakoztató alkotás is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13982