KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

The Killer Inside Me

Soós Tamás Dénes

The Killer Inside Me – amerikai, 2010. Rendezte: Michael Winterbottom. Szereplők: Casey Affleck, Kate Hudson, Jessica Alba. Forgalmazó: InterCom. 109 perc.

Első olvasásra a saját tetteitől elszakadt, a világot torz logikával racionalizáló pszichopata érdes karaktertanulmánya Jim Thompson regénye – másodikra már az ötvenes évekbeli mosolykultúra alatt rohadó hipokrita társadalom felé intézett vádirat. Sodró tempó, húsba vájó brutalitás és – szó szerint – nyaktörő fordulatok teszik az amerikai bűnügyi irodalom itthon keveset emlegetett nehézfiújának egyik legsúlyosabb ponyvájává. A kisregény a Lou Fordban élő gyilkos tetteit, valamint az odáig vezető, gyerekkori traumákkal kísért utat is felrajzolja, amely alatt a texasi olajboom felelőtlen nyerészkedésbe torkolló nemzeti bűnére is kitekint.

Ha valaki, hát a műfaji elvárásokkal kedvtelve játszó, az utóbbi években a Bush-kormány által elszabadított háborúk borzalmait feltáró Michael Winterbottom lehetett volna az, aki nemcsak a kisvárosi seriff kifordult gondolkodásmódját, hanem az őt körbeölelő társadalmat emésztő fekélyt is láttatni tudta volna a thompsoni szarkazmus árnyalataiban. A kísérletező kedvű rendező meglehetősen konzervatív és szöveghű adaptációt tett le az asztalra, amely Lounak mind a városszéli prostituálttal folytatott, szadomazochista szexuális kapcsolatát, mind a helyi tanárnőt érzelmi függőségbe taszító játszadozását kibontja. A kötelező sűrítésnek így a lényeg nem, csak az árnyalatok estek áldozatul.

Ezért is érthetetlen, miért farag Winterbottom szerelmes pszichopatát Thompson hidegvérű antihőséből, aki önigazoló önreflexiók helyett melankolikus flashbackekben idézi fel a szíve prostituáltjával és idilli verésekkel töltött éjszakákat. A felpuhított, érzelmekkel felruházott karakter pont a könyv logikájának mond ellent, amely a társadalmi elvárások mentén hazudott érzelmek mögött rejlő ürességet tapogatta körbe. A nihilt és tébolyt inkább csak Casey Affleck csillantja meg érzékletesen Lou szemében, aki bátor és eszközszegény alakításával – a regény magyar fordításának hiányában – mégis hiánypótlóvá teszi Winterbottom jószándékú, de felemás adaptációját.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11742