KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Muhammad Ali a Legfelsőbb Bíróság ellen

Pápai Zsolt

Muhammad Ali’s Greatest Fight – amerikai, 2013. Rendezte: Stephen Frears. Szereplők: Christopher Plummer, Frank Langella, Danny Glover. Forgalmazó: ProVideo. 97 perc.

 

Kétség nem férhet hozzá, Ali minden idők legnagyobb nehézsúlyúja, de nem azért, mert annyira jó a sportolói mutatója (pályafutása alkonyán elszenvedett vereségeivel sokat rontott azon), hanem mert a szorítón kívül is állhatatos harcos volt. A „The Greatest” becenevet ugyan történelmi öklözéseinek sorával érdemelte ki, de legalább ennyire jár neki az amerikai államapparátussal megvívott harcai miatt, annál is inkább, mert éppen abban az időszakban tiltották el a versenyzéstől, azaz kényszerítették őt a szorítókból a bírósági tárgyalókba, amikor ereje teljében volt. Az HBO all-star-movie-ja (melyben még a mellékszerepek némelyikéhez is komoly neveket nyertek meg) a vietnami katonai szolgálat megtagadása miatt 1967-ben börtönbüntetésre ítélt, világbajnoki címétől és versenyzői engedélyétől megfosztott, és emiatt a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbező Ali harcát meséli el, pontosabban a kilenc bíró harcát egymással arról, hogy visszavonják vagy helybenhagyják-e az elmarasztaló ítéletet.

A filmben Muhammad Ali kizárólag archív anyagokon szerepel, mégpedig bőségesen, és Stephen Frears rendező érdeme, hogy ragyogóan szervesíti ezeket a képsorokat a megrendezett jelenetek közé, továbbá a politika- és társadalomtörténeti kontextus felvázolását is sikeresen végzi el. Mindazonáltal a körülményeskedő forgatókönyvvel már nehezebben boldogul: a film hosszadalmas első felében számos epizódnak alig van funkciója (nem építik a cselekményt és a karaktereket sem árnyalják), továbbá a kilenc (illetve egyikük távozása után már csak nyolc) dühös ember összeugrasztása is nagyjából feszültségmentes, azzal együtt, hogy a kulisszák mögötti viták és alkuk ismertetése nem nélkülözi a fordulatokat. Meglepő viszont a Legfelsőbb Bíróság tagjairól festett – legkevésbé sem előnyös – kép, illetve ama állítás, miszerint az amerikai jogtörténet kulcsfontosságú döntésének hátterében a memóriazavaros, perverz és infantilis öregurakat meggyőző ügyvédbojtár állt. Akit a téma mélyebben érdekel, annak Bill Siegel szintén 2013-ban készült dokumentumfilmjét, a The Trials of Muhammad Alit érdemes megnéznie.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11714