KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A két Lotti

Tamás Amaryllis

Erich Kästner A két Lotti című könnyed-derűs lélekregénye eddig nyolc kiadást ért meg nálunk harmincöt esztendő alatt. A happy endes történet csattanójaként azt kérdezi Lotti: most, hogy anyu és apu újra együtt vannak velünk, ugye lehetnek még testvéreink? Fiúkat vagy lányokat akarnátok? – érdeklődnek tőlük. Fiúkat és lányokat! – mondja Lotte. Luise pedig szíve mélyéből kiáltja: Csupa ikreket!

Joseph Vilsmaier maira hangszerelt filmes adaptációja láttán – a válási árvák tízezrei feletti fájdalmas kesergés helyett – az ikerségről, mint olyanról még talán az is el-elmeditál, aki nem ikerpár egyik feleként látta meg a napvilágot. Az Ikrek az egyik legősibb zodiákus jegy. Az Ikrek korszakának káldeus papjai már hatezer évvel ezelőtt megfigyelőtornyokból kémlelték az eget, e korszakban alakult ki az írás, az egymással való érintkezés és kapcsolattartás fontossága e zodiákus jegynek (és szülötteinek) legjellemzőbbje. „Nincsen emberiség, csak Péter és Pál van”, írta Kosztolányi. Nincsenek válási árvák, szétszakított ikerpárok – csak Lotték és Louisék, sugallja ez az embermeleg történet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/04 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1132