KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Amit még mindig tudni akarsz a szexről

Szabó Noémi

Hope Springs – amerikai, 2012. Rendezte: David Frankel. Írta: Vanessa Taylor. Kép: Florian Ballhaus. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Maryl Streep (Kay), Tommy Lee Jones (Arnold), Steve Carrell (Dr. Feld). Gyártó: Escape Artists / Management 360 / Mandate Pictures. Forgalmazó: ProVideo. Szinkronizált. 100 perc.

Kay és Arnold kapcsolata igencsak megkopott 31 év házasélet után. Ezt felismerve Kay kutatni kezdi a boldog házasság titkait, így bukkan rá egy ismert pszichológus intenzív párterápiájára. A terápia segít hőseinknek közelebb kerülni egymáshoz, de egyben régi sebeiket is felszakítja, így kétségessé válik, hogy sikerül-e újra egymásra találniuk.

Meryl Streep és Tommy Lee Jones láthatóan keményen küzdöttek, hogy lapos karaktereiket megtöltsék némi élettel, a magyar bemutató viszont már a keresztségben elbukni látszik. Az eredeti cím fordítása – Amit még mindig tudni akarsz a szexről rájátszik Woody Allen 1972-es komédiája címére, pedig David Frankel dramedy-je mindenképp alulmarad a kierőszakolt összehasonlítás során. Hiába próbálja ugyanis szeretetteljes humorral tálalni középkorú figurái szexuális esetlenségét, a vontatott tempó, és a magyar szinkron még a jobban megírt poénokat is megöli (ráadásul az összes vicc benne van a trailerben). Mindeközben pedig hiába próbálja hitelesen feltárni a hosszú házasélet mélypontjait, mert szinte sértően bagatellizálja a tárgyalt problémakört, így aki látott már rossz házasságot, azt jogosan dühíti a felületes tanulság.

A film marketingstratégiája bátor és szókimondó vígjátékot ígér, ám a rendező korábbi munkái közül ez az opusz nem Az ördög Pradát visel mérsékelten őszinte hangvételét idézi, inkább a szirupos Marley és én párja: az „igényes vígjátékok” népes családjába tartozik. Az ízlés nevében mindkét mű jó néhány évtizeddel lemaradt mind az aktuális társadalmi problémákat illetően, mind a filmes kifejezésmód tekintetében; az Amit még mindig tudni akarsz a szexről tartalmilag és formanyelvileg az idei év egyik legkonzervatívabb terméke, még akkor is, ha Meryl Streep először fogazott benne a gyöngyvásznon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11231