KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/augusztus
KRÓNIKA
• Csala Károly: Christian-Jaque halálára
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Általános vérmérgezés Cannes
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Hüllőesztétika King Kong-tanulmányok

• Békés Pál: Kampányok és ügynökök Amerikai dokumentarizmus
• Antal István: Tilos az Áhítat Jack Smith (szelleme) Budapesten
• Bérczes László: Egy másik fickó Budapesti beszélgetés John Lurie-val
• Dániel Ferenc: Legyezőjátékok monszun idején Ozu-életműsorozat
• Schubert Gusztáv: Aranykulcsocska Megszülettem, de…
• Fáber András: Az árnyék tükörképe Beszélgetés Alain Robbe-Grillet-vel
KRITIKA
• Földényi F. László: Érzelmek zűrzavara Foglalkozása: neonáci
• Bakács Tibor Settenkedő: Your Ghost Kristin Hersch
• Ardai Zoltán: Az eklektika diadala Kika
• Takács Ferenc: Kisrealista karnevál Méregzsák
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Kalifornia
• Hirsch Tibor: Rosszlányok
• Turcsányi Sándor: Backbeat
• Harmat György: Vipera
• Székely Gabriella: Ace Ventura – Állati zsaru
• Bíró Péter: Menekülés Absolomból
• Harmat György: Féktelenül

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A jegyzetfüzet titka

Simándi Júlia

 

A szokványos cím mögött hasonlóan semmitmondó szériadarab rejlik: címszavakban és (formailag is) közhelyekben felmondott lecke a társadalmi tulajdon megkárosításáról. A film elképesztő gátlástalansággal alkalmazza panelként valódi műalkotások – például a Belorusz pályaudvar – elemeit; és használ kellékként színész-klasszisokat (mint Szolonyicin).

Rózsaszínű szirupban úszkálnak a moralitásjáték ördögei és angyalkái. Az erkölcsprédikáció fogyaszthatóságát elősegíteni hivatott krimi-fordulatok tétje: ha fény derül a „jegyzetfüzet titkára”, akkor nem sikkasztásért, hanem hűtlen (vagy gondatlan?) kezelésért ítélik el majd azt a szereplőt, akit mi, nézők csak futólag ismerünk, és a sorsához az égvilágon semmi közünk sincsen.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6984