KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/július
KRÓNIKA
• Keresztury Dezső: Egy költő-filmes – Gyöngyössy Imre emlékére –
• N. N.: Lohr Ferenc
MÉDIA
• Szilágyi Ákos: Orosz médiatáj, magyar ecsettel
• Várkonyi Tibor: A látványosság-állam Politikusok a képernyőn
CYBERVILÁG
• Almási Miklós: A néző belép a képbe Digitalizált tévémozi
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: Norsteinről jut eszembe A rajzfilm Mozartja
• Antal István: Változatok sötét húrra ©vankmajer csodaországa

• Dániel Ferenc: Ki alkalmas a megváltásra? Viridiana
• Bikácsy Gergely: El Rey
FESZTIVÁL
• Hegyi Gyula: A kivonulás szomorúsága Portugál filmhét
• Báron György: Fényírók Mediawave

• Hirsch Tibor: Másmozi A Másképp Alapítvány a Cirko-Gejzírről
• Kovács András Bálint: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Hirsch Tibor: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
• Bakács Tibor Settenkedő: A nyúl nem is létezik Amatőrfilm
• Lányi András: Megnyitó-töredékek egy kisebbségi mozihoz
MÉDIA
• Kozma Gy. Uri: A reklám helye Reklám

• Bárdos Judit: Az olasz kapcsolat Római beszélgetés Giacomo Gambettivel
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Adios, companiero! Távol és mégis közel
• Turcsányi Sándor: Sissy Guitar Néha a csajok is úgy vannak vele
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: A hajsza
• Kovács András Bálint: Végzet
• Mockler János: Ments meg, mert ölnöm kell!
• Tamás Amaryllis: A szomszéd nője mindig zöldebb
• Ardai Zoltán: Lángoló jég
• Kuczogi Szilvia: Tőrbe csalva
• Fáber András: Angie
• Tamás Amaryllis: Ruby Cairo

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rob Roy

Hegyi Gyula

Egy műveltségi vetélkedőn feltehetően sokan kitalálnánk, hogy a Rob Roy című regény szerzője Walter Scott. Talán még azt is kiszorítanánk magunkból, hogy egy bátor szegénylegény, „afféle Robin Hood” igazságkeresésének történetét meséli el a romantikus regény eszközeivel. A gyerekkori emlékek és az iskolás fogalmak ködét eloszlatva most magát az eredeti történetet ismerhetjük meg egy érzékien látványos és mértéktartóan hollywoodi ízlést követő filmből. A kalandra akkor is érdemes vállalkoznunk, ha a régi történet felidézése (vagy valódi megismerése) óhatatlanul megfoszt minket némi romantikus illúziótól.

A Rob Roy alapkonfliktusa ugyanis – ha „kigöngyöljük” a tizennyolcadik századi skót díszletekből – igen kevéssé nevezhető romantikusnak. Rob Roy Mac Gregor, a klánfőnök egy tetemes haszonnal kecsegtető üzlet reményében komoly kölcsönt vesz fel egy arisztokratától. Ám a pénzt ellopják tőle, így maga és klánja eladósodik a hitelezőnek. A tisztes üzleti számítás és a szó szoros értelmében rabló tőke, a becsületes hitelfelvétel és az üzleti szférában is megjelenő kriminalitás ellentéte a történelmi kosztümök ellenére sem túlságosan ismeretlen előttünk. Amint az sem, hogy míg a hitelezőt az éppen kormányzó erőkhöz fűzik jó politikai kapcsolatok, addig az adóst az ellenzék táborába hajtja az átpolitizálódott élet szükségszerű logikája. Igaz, Rob Roy esetében még nem politikai pártok, hanem királyok és trónkövetelők jelképezik az egymással szembenálló érdekeket. Még a borzalmas bűntett, a szerető feleség és családanya meggyalázása sem vadromantikus szenvedélyből, hanem hideg számításból következik: így próbálják meg taktikai hibára kényszeríteni a féltékeny férjet. A történet a mai Szegeden, olajszőkítők, fegyvercsempészek, zugbankár cukrászok és jugó exlégiósok világában is játszódhatna.

Igaz, akkor nem láthatnánk benne Skócia szép hegyeit, titokzatosan megcsillanó tavait és a tizennyolcadik századi skót életforma gondosan restaurált díszleteit. A film nem viszi túlzásba a romantikát, hősei a kosztümök ellenére sem állnak távol tőlünk: épp csak annyi a távolságtartás, amennyi feltétlenül szükséges egy normális kosztümös filmhez. A Rob Roy című produkció ugyanolyan józan üzleti megfontolásból született, mint amilyen józan üzleti megfontolásból Rob Roy Mac Gregor annak idején kölcsönt vett fel egy kereskedelmi tranzakcióhoz. A producer könnyen kiszámítható hasznot, a mozilátogató pedig ugyancsak könnyen előrelátható, átlagosan kellemes kikapcsolódást remélhet a filmtől.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=916